Christine Marie Evert a floridai Fort Lauderdale-ben született. A játékot teniszedző édesapja irányításával ötéves korában kezdte el, és nem bizonyult tehetségtelennek. Tizenhat évesen, 1971-ben az addigi legfiatalabb játékosként jutott be az amerikai bajnokság elődöntőjébe, hivatásos játékos 1972-ben, tizennyolcadik születésnapján lett.

Evert, akinek erőssége a kétkezes fonák volt, első egyéni Grand Slam győzelmét 20 éves korában, a Roland Garroson aratta. Ezt még 17 követette, az örökranglistán ezzel Steffi Graf mögött a második helyen áll, holtversenyben Martina Navratilovával és Serena Williamsszel. A US Opent hatszor nyerte meg, ezt a rekordját idén állította be Serena Williams, a Roland Garrost hétszer, ez a rekordja a nők között máig él (a férfiaknál a spanyol Rafael Nadal 2013-ban szárnyalta túl), háromszor győzött Wimbledonban és kétszer az ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

Evert csúcstartó azzal is, hogy 34 Grand Slam versenyen tudott bejutni a döntőbe. Salakpályán 1973-1979 között sorozatban 125-ször diadalmaskodott, ezzel minden idők leghosszabb veretlenségi sorozatát produkálta és 94,55 százalékos győzelmi statisztikájával máig vezeti a WTA ranglistáját, ezért tartják a világ legjobb salakpályás játékosának. Pályafutása során a nyert-veszített mérkőzések mérlege 1309-146, azaz meccseinek 89,96 százalékát megnyerte, ilyen mutatóval sem büszkélkedhet más a tenisz open éra történetében. Chris Evert hétszer vezette az év végi világranglistát, összesen 260 héten át volt a világ első számú teniszezőnője, ma ezen örökranglista harmadik helyén áll.

Párosban is nyert három Grand Slam-tornát, kétszer éppen legnagyobb vetélytársával, Martina Navratilovával az oldalán. A cseh születésű amerikai játékossal 80 alkalommal mérték össze tudásukat. 1973-as első találkozójukat Evert nyerte meg, míg az utolsó, 1988-as összecsapásukon Navratilova győzött. Összesítésben 43-37 az arány Navratilova javára, akire Evertnek csak egyszer, 1981-ben sikerült 6:0,6:0-ás megsemmisítő vereséget mérnie. Kettejük párharcát a tenisztörténet egyik legnagyobb rivalizálásaként tartják számon - a pályán kívül egyébként jóban voltak.

A női teniszezők közül Evert lett az első, aki játékával egymillió dollárnál többet keresett. A mesés bevételt a teniszezőnők Billie Jean King nevével fémjelzett, sikeres "szabadságharca" nyomán érhette el. A profi női tenisz csupán 1970. szeptember 23-án, a Virginia Slims női tenisztorna kiírásával született meg. King 1973-ban alakította meg a profi játékosokat tömörítő WTA-t (Women's Tennis Association), s abban az évben írták ki először nőknek és férfiaknak egyenlő díjazással az amerikai nyílt teniszbajnokságot. Evert az álomhatárt az 1976 októberében Palm Springsben játszott mérkőzésén lépte át, keresetét pályája befejezéséig megnyolcszorozta. A WTA vezetésében is szerepet vállalt, 1975-76-ban, illetve 1983-91 között látta el az elnöki teendőket.

Minden idők egyik legnagyobb női teniszjátékosa harmincöt éves korában, 1989 őszén vonult vissza. Még ekkor is igen jó formában volt, szeptemberben a US Open nyolcaddöntőjében remek játékkal 6:0,6:2-re iskolázta le a sportág ifjú csillagát, Szeles Mónikát, s utolsó mérkőzésén, az októberi Federation Kupa döntőjében a spanyol Conchita Martínez legyőzésével búcsúzott a versenyzéstől.

A rendkívül csinos sportoló mozgalmas magánélete a nyilvánosság előtt zajlott. Tizenkilenc éves korában eljegyezte a teniszsztár Jimmy Connors, már az esküvő napját is kitűzték, de az oltárig nem jutottak el. 1979-ben feleségül ment a brit teniszező John Lloydhoz, nevét Chris Evert-Lloydra változtatta. Kapcsolatuk hamar megromlott, egy ideig különváltak, aztán kibékültek, 1986-ban Margaret Thatcher lánya, az újságíró Carol Thatcher közreműködésével Lloyd On Lloyd címen közreadták életük történetét. A házasság 1987-ben végződött válással. Evert a következő évben feleségül ment Andy Mill olimpikon síelőhöz, akitől három fia született, 2006-ban azonban tőle is elvált. Legutóbb 2008-ban kötött házasságot Greg Norman golfozóval, egy év múlva ennek is válás lett a vége.

Chris Evert visszavonulása után 2003-ig az NBC tévécsatorna szakkommentátoraként dolgozott, 2011 óta az ESPN televízió tenisz kommentátora. A floridai Boca Raton-ben a nevét viselő teniszakadémiát vezeti, edzősködik és teniszmagazint is kiad.

Az AP az 1970-es években négyszer választotta meg az év legjobb sportolójának, 1976-ban a Sports Illustrated magazintól is megkapta a kitüntető címet, 1995-ben beválasztották a tenisz Hírességek Csarnokába. Az ünnepélyes esemény alkalmából nagy rajongójával, George Bush volt amerikai elnökkel az oldalán játszott bemutatót a Pam Shriver-Andy Mill (akkori férje) páros ellen. 2012-ben a Tennis Channel sporttévé minden idők 100 legjobb teniszezője közül a kilencedik (a nők között a negyedik) helyre sorolta. 2013-ban megkapta a Tennis Hall of Fame aranygyűrűjét.