Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Meglepetés az uszodában: litván aranyérem

A francia Yannick Agnel hatalmas fölénnyel nyerte a 200 méteres gyorsúszást a londoni olimpián. Az amerikai Missy Franklin nyerte a női 100 méteres hátúszást. Ugyancsak amerikai elsőség született a férfiak hasonló számában, Matt Grevers győzött. Bombameglepetésre a mindössze 15 éves litván Ruta Meilutyte nyerte a női 100 méteres mellúszást.

A 20 esztendős Agnel már a második aranyát gyűjtötte be a brit fővárosban, vasárnap a 4x100-as gyorsváltóban - utolsó emberként - diadalmaskodott. A második helyen holtverseny alakult ki a 400 m gyorson szombaton győztes kínai Szun Jan és az ugyanott ezüstérmes dél-koreai Park Te Hvan között.

A női 100 méteres hátúszásban az amerikai Missy Franklin nyert. A második helyen az ausztrál Emily Seebohm végzett, harmadik pedig a japán Terakava Aja lett

Az amerikai Matthew Grevers nyerte a férfi 100 méteres hátúszást. Mögötte honfitársa, Nick Thoman végzett a második helyen, míg a harmadik nagy hajrával a japán Irie Rioszuke lett.

Meilutyte a litván úszósport első ötkarikás érmét szerezte. A második helyet a szám világbajnoka, a négy éve Pekingben is ezüstérmes amerikai Rebecca Soni (Szőnyi Rebeka) szerezte meg, a harmadik pedig a japán Szuzuki Szatomi lett.

Férfiak:
200 m gyors, olimpiai bajnok:
Yannick Agnel (Franciaország) 1:43.14 perc
2. Park Te Hvan (Koreai Köztársaság) és Szun Jan (Kína) 1:44.93

100 m hát, olimpiai bajnok:
Matthew Grevers (Egyesült Államok) 52.16 mp
2. Nick Thoman (Egyesült Államok) 52.92
3. Irie Rioszuke (Japán) 52.97

Nők:
100 m hát, olimpiai bajnok:
Missy Franklin (Egyesült Államok) 58.33 mp
2. Emily Seebohm (Ausztrália) 58.68
3. Terakava Aja (Japán) 58.83

100 m mell, olimpiai bajnok:
Ruta Meilutyte (Litvánia) 1:05.47 perc
2. Rebecca Soni (Egyesült Államok) 1:05.55
3. Szuzuki Szatomi (Japán) 1:06.46

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×