Alex Ferguson nem volt különösebben jó játékos. Végig járt jó pár csapatot, játszott - sorrendben - a Harmony Rowban, a Drumchapel Amateursben, a (glasgowi) Queens Parkban, aztán a St. Johnstone-ban, a Dunfermline-ban, rövid ideig a Rangersben, aztán a hetvenes évek legelején, már játékos-menedszerként a Falkirkben. De valljuk be, nem váltotta meg a világot - bár eljutott a ligaválogatottságig. Nyilvánvaló, a Rangers volt klubjai közül a leghíresebb, de a kékeknél olyan periódusban szerepelt, amelyben szinte mindent a Celtic nyert meg...

A hetvenes évek elején kis kihagyás után edzősködni kezdett az Ayr Unitedben, de akkoriban a családi élete állt még inkább a fókuszban. Másfél év különbséggel megszülettek a fiai. Előbb Mark, majd az ikrek, Jason és Darren. (Közülük csak utóbbi lett profi futballista, az apja 18 éves korában leszerződtette a Manchester Unitedhez. A srác azonban három év alatt mindössze 27 bajnokin játszott, majd 1994 januárjában átment a Wolverhampton Wanderershez)

A későbbi Sir Alex az akkor az élvonalban szereplő Ayr United csapatánál dolgozott félállásban, majd 1974-ben néhány hónapig az East Stirling gárdáját vezette. Elcsábította azonban őt a St. Mirren. Tulajdonképpen ott, 33 éves korában kezdődött ,,igazi" edzői pályafutása. (1941 utolsó napján született Glasgowban.) Három idényt töltött a tulajdonképpeni második vonalban, majd 1977 nyarán felhozta a gárdát az akkor már tízcsapatos elitbe.

Mi több, bent is tartotta az egyre szebb játékot mutató legénységet. De a St. Mirren már nem vele indult a bajnoki dobogó felé, Fergie-t ugyanis 1978 nyarán leszerződtette az Aberdeen.

Az argentínai világbajnokság nyarán mind a három skót sztárklub új menedzser után nézett. A Celtic Billy McNeill, a Rangers John Greig személyében korábbi legendás kapitányát kérte fel a posztra, az Aberdeen viszont a másik kettőhöz képest jelentéktelen múlttal rendelkező, ám a St. Mirrennel feltűnést keltő Alex Fergusonra tett.

S bár a következő idényben a protestánsok nyerték az FA- és a Ligakupát, a katolikusok a bajnokságot, a következő évek bebizonyították, hogy az Aberdeen csinálta a legjobb vásárt! Egyetlen esztendő múltán ugyanis már a piros-fehérek nyerték a bajnoki címet, holott akadt olyan szakasza a bajnokságban, amelyben a Celtic már tíz ponttal is vezetett! Ám az ,,Urak" (Dons, ez az Aberdeen beceneve) áprilisban a legnagyobb rivális otthonában is tudtak nyerni, így huszonöt év után újra bajnoki címet szereztek klubjuknak.

Fergusonék sikere óriási visszahangot váltott ki Skóciában. Azt megelőzően 1965-ben fordult elő legutóbb, hogy nem a Celtic vagy a Rangers nyerte a bajnokságot! Ezzel a sikerrel kezdődött az Aberdden ,,aranykorszaka". A csapat - Alex Ferguson irányításával - összesen tíz címet nyert el!

Háromszor lett bajnok (1980, 1984, 1985), négyszer nyerte el az FA- (1982, 1983, 1984, 1986), egyszer a Ligakupát (1986), egyszer a Kupagyőztesek Európa-kupáját (1983), egyszer pedig az európai Szuperkupát (1983)! A piros-fehérek a nyolcvanas években Ferguson távozásáig csak 1986-ban végeztek a második helynél hátrább a bajnokságban, de akkor ,,vigasztalásként" megnyerték a két hazai kupasorozatot.A hazai frontok uralása mellett az Aberdeen a KEK elhódításával jelezte, Alex Ferguson keze alatt valóban Európa egyik legjobb csapata alakult a Pittodrie Parkban. A Real Madriddal vívta az Aberdeen a döntőt. A mély talajon, a szakadó esőben sokat ért a skót hatalmas harci kedve, akarása. Eric Black gólját még Juanito kiegyenlítette büntetőből, de aztán John Hewitt történelmi gólja a futballtörténelem harmadik skót nemzetközi kupagyőztesévé avatta Alex Ferguson legénységét.

Az edzőt 1985-ben felkérte a skót FA, hogy segédkezzen Jock Steinnek a válogatott mellett. Minden idők legeredményesebb skót edzőjének akkoriban már sokat rakoncátlankodott a szíve, ráfért a segítség. Stein 1985 szeptemberében, a cardiffi Ninian Parkban szívinfarktust kapott a Wales-Skócia mérkőzés alatt, s már nem tudták megmenteni. Ferguson vette át tőle a válogatottat, az 1986-os világbajnokság végéig.

A 1986 őszén aztán a Manchester United szerződtette a legeredményesebb aktív skót edzőt. Fergie a ,,Vörös Ördögök" kedvéért otthagyta az Aberdeent, s a válogatottat is. Utóbbit egykori falkirkös csapattársa, Andy Roxburgh vette át.

Fergusonnak eleinte rosszul ment a sora az Old Traffordon. Azért szerződtették, hogy végre bajnokságot nyerjen a csapat - de ez nem akart sikerülni. Az évtized végén - Matt Busby töretlen bizalma ellenére - már-már a menesztés fenyegette. Aztán az 1990-es kupagyőzelemmel hirtelen minden megváltozott, a Manchester United száguldani kezdett a diadalok sugárútján.

Alex Ferguson a tíz, skóciai titulus mellé immár huszonnyolcat nyert Angliában! (A két országban nyert 38 címével egyenesen világcsúcstartó. Tízszer nyerte meg a Premier League-et, nyolcszor lett az Év edzője. (Egyébként a legutóbbi két évben is.)

Nevéhez fűződik az 1992-es ifibajnokságot megnyert nagy generáció beépítése, a fiúkat, David Beckhamet, Gary Neville-t, Paul Scholest, Nicky Buttot, Ryan Giggset és Phil Neville-t "Fergie fiókáinak" becézték Angliában. Amióta ők bekerültek az első csapatba (közülük természetesen már csak Gary Neville, Ryan Giggs és Paul Scholes a lub játékosa, a Man United mindössze négy idényben nem nyert egyetlen trófeát sem.

Egyszer már vissza akart vonulni (2001-2002), de maradt. Állítólag a felesége, Lady Cathy beszélte rá a folytatásra. Nem mellesleg azóta nem kerül szóba a búcsú. Miért is kerülne, mostanság nyerésben van a csapata. Közben Sir Alex túljutott az 1000. angol bajnoki mérkőzésén, a 100. BL-találkozóján, s a 2000. gólján is a Manchester Uniteddel.