A hölgyet a rendőrök szabadították ki sértetlenül. Mariát egy apartmanban tartották fogva Sao Paulo szegénynegyedében, és amikor a rendőrök megtalálták, egyedül tartózkodott a szobában.
Nem kellett sokáig várni arra, hogy a 27 éves brazil csatár is megszólaljon az ügyben: "Végre jó híreket kaptam Brazíliából. Nagyszerű érzés, hogy a nővéremnek semmi baja. Szeretném megköszönni a szurkolóknak, a csapattársaimnak, az elnökünknek és mindenki másnak, hogy ilyen jók voltak hozzám ebben az időszakban. Még annyit sem tudtam, hogy egyáltalán életben van-e a nővérem. Nem szeretnék és azt hiszem nem is tudok a történtekről beszélni, bár öt hónap után ez valamennyire természetes. A nővérem végre otthon pihenheti ki a történteket, szóval minden rendben van. Mostantól csak a játékkal akarok törődni, hogy azt tehessem, amit a szurkolók várnak tőlem. Köszönetet szeretnék mondani a Milannak, mivel nagyon jók voltak hozzám. Ancelotti bizalmának nagyon örülök. Most, hogy ez az ügy lezárult, megnyugodhatok és javíthatok a teljesítményemen. Megpróbálom igazolni az emberek elvárásait. Meg akarom mutatni, mennyit is érek".

Oliveira egy hosszas tárgyalássorozat eredményeként érkezett a nyáron Milanhoz. Az üzletet éppen az átigazolási határidő utolsó napján sikerült nyélbe ütni az olasz sztárcsapat menedzsereinek a Betisszel. A spanyol klubnak más ajánlatai is voltak a Lyontól és a Zenittől, de a játékos határozottságának köszönhetően a Milan lett a befutó a kérők közül. A 20 millió eurós transzfer részeként a Milan svájci középpályása Johann Vogel a spanyolokhoz igazolt.

Oliveira - bár bemutatkozó mérkőzésén gólt szerzett a Milanban - eddig nem váltotta be a szerződtetésénél megfogalmazott reményeket. A brazil játékos a világklasszis ukrán, Andrij Sevcsenko helyére érkezett az olasz csapathoz, de nem hogy pótolni nem tudta a Chelsea-hez igazoló Aranylabdást, de a kezdőcsapatba sem tudta beverekedni magát. A játékost a téli átigazolási szezonban a Milan - a Ronaldo-transzfer részeként - kölcsön akarta adni a Real Madridnak, de az üzlet végül meghiúsult.Ricardo Oliveira 14 évesen az SC Corinthians utánpótlás-csapatában kezdett el futballozni, majd 1999-ben a Portuguesa gárdájához került, ahol végre a brazil bajnokságban ( Campionato Brasilero ) is bemutatkozhatott.

Oliveira egyből elkezdte termelni a gólokat, és 46 bajnoki mérkőzésen 23-szor volt eredményes. 2002-ban a Santoshoz került, és ott folytatta, ahol abbahagyta.

Új csapatával bejutott a Libertadores Kupa döntőjébe, ahol alulmaradtak a Boca Juniors-szal szemben. Némi vigaszt jelenthetett Oliveira számára, hogy 9 góllal a sorozat gólkirálya lett.

A dél-amerikai sikerek után Spanyolországba, a Valencia csapatához igazolt, és nyolc góllal járult hozzá klubja bajnoki címéhez, valamint elhódították az UEFA Kupát.

Az idény megkoronázásaként 2004-ben tagja volt a Copa Americát nyert brazil gárdának is. A következő szezont már a Betisnél kezdte, ahol nagyszerű formába lendült, és 22-szer gólt lőtt, így nem meglepő, hogy ő is magasba emelhette a Spanyol Kupát - a Copa del Rey-t - is.

A sikerekben gazdag évek után azonban egy kevésbé fényes időszak következett Oliveira életében. 2005-ben ugyan még a nemzeti csapattal megnyerték a Konföderációs Kupát, de egy sérülés miatt már csak 9 mérkőzésen állhatott klubcsapata rendelkezésére.

Felépülése után, hogy újra formába lendüljön, kölcsönbe a Sao Paulo csapatához került, de ez sem volt elegendő ahhoz, hogy bekerüljön a világbajnokságra utazó keretbe.

Miután visszatért a Betishez, hosszas huzavona után az átigazolási időszak vége előtt a Milanhoz szerződött, úgy, hogy már nem is játszott a spanyol csapatban több mérkőzést.