Infostart.hu
eur:
386.01
usd:
332.52
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

A FIFA elnöke gyökeresen átalakítaná a futballt

Sepp Blatter, a FIFA elnöke a német Kicker Sportmagazinnak adott interjújában gyógyszert kínált a labdarúgás néhány égető problémájára. Szerinte a megoldás a futball nyári sportággá alakítása lenne.

A mostani, augusztustól májusig tartó futballidény helyett, elképzelései szerint a februártól novemberig tartó szezon lenne az ideális. Utóbbi nem példa nélküli az európai labdarúgásban, ilyen ütemezésű az északi országok, s néhány szovjet utódállam futballélete.

Négy éve Írországban is "nyári sporttá" alakították a futballt, s amint azt a blatteri ötlettel foglalkozó, londoni Times megjegyzi, bár a változás nem befolyásolta a nézőszámot, a klubok szeretik az új rendszert. Ugyanakkor ezen országokban, így Írországban is, elsősorban az időjárás jelentette kényszer alakította így a kalendáriumot.

Az elnök szerint a klubok támogatják


Blatter ellenben más indokokat lát a leglényegesebbnek. Szerinte egy ilyen átalakítás összehangolná a futballnaptárt néhány Európán kívüli ligával, s a már említett északi országok menetrendjével.

A FIFA elnöke bizakodó: "Nemrégiben javasoltam már a kluboknak, hogy játszanak inkább nyáron, s ne az iskolai, hanem a naptári évhez ütemezzék a szezont. Az ötletet támogatták a legnagyobb európai klubok."

Játsszanak a hölgyek rövidebb nadrágban!

Mi tagadás, anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is kételkednénk a FIFA első emberének szavaiban, nagyon nehéz elképzelni, hogy bárhol is átütő sikert aratott az ötlete.

Megalapozottsága, "hatékonysága" inkább ahhoz rokonítható, amikor javasolta, a női labdarúgók viseljenek rövidebb szárú nadrágokat, mert ezzel növelik az érdeklődést a sportág bizonyos szereplői iránt.

Jó lenne-e ez a magyaroknak?

Nézzük a szakmai érveket! Lépjünk túl azon az egyszerű következtetésen, hogy nyilván nem ok nélkül rendezik ilyen menetrend szerint több mint száz éve a legtöbb országban a különböző bajnokságokat.

Befolyásolják ezt a tradíciók, az időjárási körülmények (a németországi világbajnokságon is gondot jelentett a nyári hőség), s sok minden más.

Blatter ugyanakkor úgy véli, sokkal egyszerűbb lenne az egységes rendszer alapján összeállítani a futballnaptárt, ráadásul a jutna idő a válogatott mérkőzésekre is.

A FIFA elnöke egy német lapnak nyilatkozott, majd elgondolásait elemezte a londoni Times is - két olyan ország vezető orgánumairól van szó, amelyekben nincs, vagy csak viszonylag rövid a téli szünet.

Ott sem fogadta az ötletet kitörő lelkesedés, de gondoljunk csak bele mi, itt, Magyarországon: jó lenne-e a mi válogatottunknak, ha decembertől februárig kellene lejátszania, egy háromhetes blokkba sűrítve, a soros világ-, vagy Európa-bajnoki selejtezőit?

Ha nem az először az eszünkbe jutó, cinikus választ sütjük el ("Teljesen mindegy, úgyis kiesnek...), nyilvánvaló a nemleges válasz.

Válogatottak kontra klubok

Blatter a selejtezők ütemezésére vonatkozó ötlete mögött - megítélésem szerint - leginkább a félelem, udvariasabb formulát választva az aggodalom áll.

A mai futball talán legégetőbb, nem szakmai jellegű problémája a "válogatott kontra klub" kérdés, amelyben az egyesületek, illetve az egyesületek érdekérvényesítésének erősödésével prognosztizálható a FIFA eddigi korlátlan hatalmának a megtörése.

Manapság, amikor néha jogászok hevesebb csatát vívnak a zöld asztalok mellett, mint a játékosok a zöld gyepen, az óriási profitot realizáló FIFA számára egyre nehezebben tartható, hogy némi túlzással rabszolgasorban tartsa a klubokat.

Idejétmúlt gondolat - s immár a Bosman-szabály óta jogilag nehezen is alátámasztható -, hogy a klubok, a munkáltatók, mindenféle kompenzáció nélkül hetekre, kétévente hónapokra lemondjanak legjobb játékosaikról.

A Barcelona bukott a világbajnokságon

Egyszerű példával: a Barcelonának jelentős veszteséget okozott több szempontból a világbajnokság. Részben azért, mert május 15-től július 15-ig elveszítette kulcsjátékosait, miközben ebben a periódusban, például egy jövedelmező ázsiai túrával, akár tízmillió eurót kereshetett volna.

Másrészt azért, mert utána a világbajnokságon kitűnően szerepelt, s a végjátékban is érdekelt játékosai nem jutottak megfelelő idejű pihenőhöz, kezdődött a felkészülés, illetve a pénzkereső haknitúra.

Utóbbira - a szerződések szerint - nem lehetett a kulcsjátékosok nélkül érkezni. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyre hangosabbak a klubok, amelyek kártérítést követelnének a FIFA-tól, vagy a nemzeti szövetségektől a válogatott mérkőzéseken megsérült játékosok kiesése miatt.

Mi lenne a nagy nyári tornákkal?


Sepp Blatternek alighanem ezért életbevágó egy ilyesfajta - a valóságtól teljesen elrugaszkodott - ötleten alapuló átalakítás felvetése.

A Times szerzője, Russell Kempson ráadásul idézi egy önmagát megnevezni nem kívánó angol futballvezető jogos felvetését: "S mi lenne a világ- és Európa-bajnokságon júniusi döntőivel?"

Címlapról ajánljuk

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Lengyelország jobban tenné, ha visszamondaná a gigantikus fegyverkezési támogatást – állítja Karol Nawrocki köztársasági elnök, aki szerint az EU-s hiteleszközzel politikai kötelezettségek is járnának, ezért inkább a hozzá hű jegybank profitjából kellene finanszírozni a lengyel fegyverkezést. A kormányt vezető Donald Tusk már előkészítette a 44 milliárd eurós tervet, és értetlenül áll Nawrocki narratívája előtt, mivel elmondása szerint az összeg 80 százalékát kifejezetten lengyel beszállítóknál költenék el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×