Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
2015. május 19-én a legrangosabb brit irodalmi elismerés, a Booker-díj londoni átadóján készített kép Krasznahorkai László Kossuth- és József Attila-díjas magyar íróról, aki 2025. október 9-én elnyerte az idei irodalmi Nobel-díjat.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

„Föld fölötti lebegés van” – Krasznahorkai László Nobel-díjáról a szerkesztője

Krasznahorkai László már nagyon régóta érzékeli azokat a válságfolyamatokat, amelyek az egész világot zsigerileg meghatározzák - mondta az InfoRádióban Szegő János, az idei irodalmi Nobel-díjas író köteteinek állandó szerkesztője, a Magvető Kiadó munkatársa.

Elképesztő örömmel vagyunk; az egész Magvető Kiadó egy emberként ült az irodában és hallgatta a bejelentést, és azóta is a föld fölött lebeg – mondta az InfoRádióban Szegő János, a kiadó szerkesztője azzal kapcsolatban, hogy a Svéd Akadémia csütörtöki bejelentése szerint a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a magyar író, Krasznahorkai László kapja.

Mint mondta, ilyenkor nagyon sok minden az eszébe jut az embernek: az eddigi közös munkák, könyvek, illetve Morcsányi Géza, a kiadó egykori igazgatója, aki nagyon közeli, jó viszonyban állt Krasznorkai Lászlóval, és akinek köszönhetően ő lett a frissen díjazott író szerkesztője tizenegynéhány évvel ezelőtt.

Szegő János elmondása titkon bennük volt a várakozás, de nem is igazán mertek, vagy akartak rá gondolni, mert aztán annál nagyobb a csalódás, ha mégsem úgy alakulnak a dolgok.

Ezért most elképesztő öröm van bennük.

Hozzátette: jelenleg is fut egy közös munkájuk Krasznahorkai Lászlóval; novemberben jelenik meg az író új regénye, ami a napokban fog nyomdába kerülni. „Tehát van egy ilyen közvetlen munkaviszonyunk is és erre íródik rá most ez a csoda.”

Arra a kérdésre, hogy lehet-e tudni, hogy hogyan reagált az érintett a bejelentésre, a szerkesztő az válaszolta, hogy a bejelentés óta nem érte még el, de bizonyosan egy elképesztő pozitív sokk lehet a számára.

A hivatalos indoklásban Krasznahorkai László látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét. Szegő János ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Krasznahorkai László régóta érzékeli azokat a válságfolyamatokat, amik nemcsak a mi társadalmunkat, hanem az egész világot nagyon mélyen és zsigerileg meghatározzák, érintik. A töredezettséget, a kiszolgáltatottságot mindig is csodálatos erővel tudta ábrázolni, szolidaritás vállalva az elesettek, a kiszolgáltatottak és megnyomorítottak, ami egyedivé teszi egész életművét. „Úgy gondolom, a Nobel-díj indoklása az erre vonatkozhat, de azt még nem volt időm elolvasni, mióta megtörtént a bejelentés” – jegyezte meg.

Hogy mit hoz a jövő a kiadónak, a magyar irodalmi szcénának a vonatkozásában a Nobel-díj, azt Szegő János nem tudja, de reméli, hogy a legjobbakat. Ez most egy ünnep, ami igénybe fogja venni az embereket mindenképp – mondta. Szerinte

itt remek lehetőség újraolvasni a műveket, vagy akár megismerkedni velük, ha valaki még nem tette.

Krasznahorkai László elismerése egyrészt inspirációt jelenthet minden magyar író számára, másrészt egy jó visszajelzés azoknak az olvasóknak, akiknek fontos szerzője volt eddig is itthon és a nagyvilágban. „Szerintem ők most együtt örülhetnek, mint egy titkos, vagy nem is annyira titkos társaság tagjaikén” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×