Gustav Mahler VIII. szimfóniája hatalmas léptékei ellenére alapjaiban egy kamarazenei ihletettségű kéttételes mű, aminek előadói apparátusát a szerző azért duzzasztotta óriásira, hogy muzsikájában a teljes univerzumot megidézhesse. Az őszinte derűt árasztó alkotás első tétele a teremtő lelket dicsőítő Veni, Creatos Spirtus kezdetű középkori latin himnusz, míg a második tétel Goethe Faustjának zárójelenete. A két magasztos hangulatú tétel a szeretet megváltó erejét dicsőíti, optimista kicsengése és fennköltsége okán pedig nem véletlenül szokás Beethoven IX. szimfóniájához hasonlítani.
Az Ezrek szimfóniája veszprémi előadásában csaknem 100 fős zenekar, több mint 150 fős kórus és 50 fős gyermekkar, valamint 8 szólista vesz részt, akik közül többen is kötődnek valamilyen formában Veszprémhez és a környező régióhoz: Farkasréti Mária és a nemzetközi operaéletben igen tevékeny Nagy Gyula nemcsak Veszprémben születtek, de zenei tanulmányaikat is a Csermák Antal Zeneiskolában kezdték, míg Palerdi András gyermekkora óta Vászolyon él. A további szerepekben olyan kiváló énekesek működnek közre, mint a veszprémi konzervatóriumot végzett Boross Csilla, Brassói-Jőrös Andrea, Szántó Andrea, Szemere Zita és Horváth István.
A Magyar Állami Operaház Énekkara ugyancsak kiegészül Veszprém és a Bakony–Balaton régió kórusainak művészeivel. A több mint 300 fős együttest Madaras Gergely dirigálja, akit 2019-ben a Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar történetének legfiatalabb és első magyar zeneigazgatójává választottak.
(x)
