Milyen szerepet játszik a művészet a két ország kapcsolataiban?

- A két ország közötti viszony először is egy nagyon erős művészeti kapcsolat, ami több mint száz éve kezdődött festőkkel, költőkkel, fordítókkal, a művészetek legkülönfélébb képviselőivel, és nem utolsó sorban zenészekkel. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a magyar zene milyen fontosságú volt hazámban, példaként említhetném Bartók Béla vagy Kodály Zoltán munkásságát, és nagyon sok karmestert is felsorolhatnék. Franciaországból nézve Magyarország a művészek, az alkotók országa. És meg kell említenem Victor Vasarelyt is, a Renault autómárka logójának megalkotóját, ezen a branden keresztül mindenki ismeri őt a hazámban. De persze ezzel nem feltétlenül mérhető, hogy a művészetnek milyen fontos szerepe van.

A magyar művészet és a művészek hatása érezhető Franciaországban – természetesen az előbb említett példán túl. Alakítja, alakíthatja, hatással van az ottani folyamatokra?

- A művészetek a mély, emberi érzésekre gyakorolnak hatást, így nehéz lenne megmondani, hogy az alkotásokat, előadásokat milyen benyomások alakítják közvetlenül. Így nem tudom azt megmondani, hogy a magyar művészet hatása hogyan jelenik meg a francia társadalomban. De az nagyon jól látszik ebben a pillanatban is, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magyar irodalom iránt, ugyanis a magyar műveket igen nagy számban fordítják le az anyanyelvemre. Nagyon sok Magyarországon híres író van, akit most kezdenek felfedezni Franciaországban, köszönhetően a nagyszerű fordításoknak. Példaként említhetném Kosztolányi Dezsőt, Nádas Pétert, Tóth Krisztinát, Krasznahorkai Lászlót, Márai Sándort – nagyon sok fordítás van jelen tőlük Franciaországban.

Most Káel Csabát tüntették ki a Becsületrend lovagi fokozatával. Miért a Müpa vezérigazgatóját érte ez a megtiszteltetés?

- Először is Káel Csaba zenész, karmester, filmkészítő, aki filmjein keresztül is népszerűsíti a zenét. Másrészt számtalan fesztivált szervezett, amin kiemelt szerepet kapott a francia kultúra bemutatása, többek között a komolyzene, jazz népszerűsítése. Az Európai Hidak fesztiválján, a Müpában két éve Franciaország állt a középpontban, és tudvalevő, hogy nagyon sok partneri kapcsolatot ápol az általa vezetett intézmény, például a Párizsi Filharmóniával is. Mindezek jól mutatják, hogy kiérdemelte az elismerést, mert a Becsületrend lovagi fokozatát azoknak ítéli oda Franciaország, akik kapcsolatokat, hidakat építenek az országok között, megerősítik a nemzetek, emberek közti kapcsolatokat – és pontosan ez, amit Káel Csaba sikeresen tett az elmúlt évtizedben.

Káel Csaba azt mondta, hogy személy szerint ön nagy művészetkedvelő, nagy rajongója a magyar művészetnek is. Számtalanszor tűnik fel például a Müpa előadásain, és budapesti kiküldetése után vélhetően a magyar kultúra nagykövete is lesz.

- Mit mondhatnék, igaz, hogy különösen akkor, amikor felfedeztem a Nemzeti Galériát, amit Baán László vezet, aki nem mellesleg szintén kiérdemelte a Becsületrendet tavaly. Szép számú magyar festő és szobrász munkásságát ismertem meg érkezésem óta. Továbbra is szeretném felfedezni magam számára ezeket a fantasztikus művészeket, legutóbb például Kalmár János munkásságát ismertem meg, aki nagyszerű szobrász, és szintén több éven keresztül dolgozott Párizsban. Azt hiszem, a kétoldalú kapcsolatok ápolásában ezek a csatornák, egymás kulturális örökségének megismertetése alapvető fontosságú.