A Déri Múzeum régészei április 26-án régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak Derecske határában, egy gázvezeték nyomvonalán végzett régészeti feltárás közben. A sírban egy férfi, egy nő, egy 10-14 év körüli és egy 1,5-2 éves gyerek csontvázára bukkantak, akiket a római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyeztek el.

Dani János az InfoRádiónak elmondta, hogy a

szarmaták Kelet-Európából a Kárpát-medence keleti felébe bevándorolt népcsoport.

Krisztus születését követő első században jelentek meg, és még az ötödik században is dokumentálható volt a jelenlétük. Ekkor még voltak szarmaták az Alföldön, a Barbarikum, tehát a Limestől, a Duna vonalától keletre lévő területen. "Ők természetesen kapcsolatban voltak a Pannóniában lévő rómaiakkal.

Nem véletlen, hogy római tárgyak, római gyártmányú ékszerek, és római pénzek jelennek meg a szarmaták településein, és időnként a temetkezéseikben is"

- mondta Dani János.

Dani János hozzátette, hogy a sírban az egyik gyermek másfél-két éves korú lehetett, a másik serdülőkorú, tehát 10-14 év közötti. Egy felnőtt nő, és egy felnőtt férfi volt még a sírban, ezért azt feltételezik a kutatók, hogy egy családról van szó. Viszont arra még nincs magyarázatuk, hogy pontosan milyen módon kerülhettek ők egyszerre eltemetésre.

"Az antropológiai vizsgálatból kiderülhet, hogy kerültek a sírba.

Ha erőszakos halált haltak, akkor előfordulhat, hogy a csontozaton lesz ennek nyoma. Ha nem, és mondjuk egy járvány, vagy fertőző betegség eredményeként, akkor a genetikai vizsgálat során fény derülhet arra, milyen kórokozó okozhatta a család pusztulását" - mondta a Múzeum igazgatóhelyettese.

A feltételezések szerint egy jómódú családról lehetett szó, mivel ezüst ékszereket, fibulákat is találtak a sírban. Dani János elmesélte, hogy szokványos sírmellékleteket találtak: a felnőtteknél ruhakapcsoló tűt, a férfinál ezüst karikát, az egyik gyermek karján karperecet, és egy egy ezüst dénárt. Ezek mind szokásos rítuselemnek tekinthetők a szarmatáknál.

"Az egyéni síroknál előfordul, hogy egy-egy kapott római pénzt mellékeltek a sírba túlvilági útravalóként. Itt ami a dolognak a kuriózumát adja, hogy az egy szem pénz mellett

a sír egyik sarkában egy erszényre való római ezüstdinárt találtunk"

- mondta Dani János, kiemelve, hogy a vizsgálatok alapján ki fog derülni, hogy mikor verték a pénzeket. Az előkerült fibula alapján a régészek megállapították, hogy vélhetően negyedik századi lehet, tehát egyelőre annyi derült ki, hogy a negyedik században temethették el a családot.

A Déri Múzeum a Múzeumok Éjszakáján tervezi bemutatni a leletegyüttest, a fémtárgyak restaurálása után.