eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Keresettek a magyar zenészek

Négy magyar előadóművész - Várdai István, Várjon Dénes, Baráti Kristóf és Schiff András - a világ legkeresettebb muzsikusai között volt 2016-ban a Bachtrack brit komolyzenei adatbázis szerint, amelyből az is kiderül, hogy 2016-ban a Magyar Állami Operaház volt a világ "legdolgosabb" operaháza, 305 előadásával még a szentpétervári Mariinszkij Színházat is megelőzte.

A világ legnagyobb internetes komolyzenei adatbázisa elkészítette részletes statisztikáját arról, kik voltak az előző év legfoglalkoztatottabb muzsikusai, mely zeneszerzők darabjait játszották a legtöbbet a világ koncerttermeiben és operaházaiban, mely operaházakban tartották a legtöbb opera- és balettelőadást, és milyen zenei trendek rajzolódtak ki 2016-ban.

A Bachtrack kimutatásai a 2016-ban rendezett több mint 32 ezer komolyzenei koncert, opera- és balettelőadás adataira épül. A komolyzenei adatbázis 2010 óta von mérleget, és 2015-höz képest mintegy ötezerrel több koncert, előadás alapján állította össze múlt évi statisztikáját.

Adatai alapján a világ legkeresettebb csellistája 2016-ban Várdai István volt, megelőzve a francia Gautier Capucont, a norvég Truls Morkot, az argentin Sol Gabettát és német-kanadai Johannes Mosert. A zongoristák mezőnyét, amelyben Várjon Dénes a harmadik, Schiff András pedig a hetedik legtöbbet koncertező művész, az orosz Danyiil Trifonov vezeti a cseh-osztrák Rudolf Buchbinder előtt.

A hegedűsök között Baráti Kristóf a hatodik helyen végzett, a világ legkeresettebb hegedűművésze a görög Leonidasz Kavakosz, a lett Baiba Skirde és a francia Renaud Capucon előtt.

A legtöbb - 143 - koncertet az orosz karmester, Valerij Gergijev vezényelte, őt az olasz Fabio Luisi és a kanadai Yannick Nézet-Séguin követi a karmesterek mezőnyében. A legtöbb koncertet a New York-i Filharmonikus Zenekar adta 2016-ban.

Az adatbázisból kiderül, hogy idén Beethoven megelőzte Mozartot a leggyakrabban játszott zeneszerzők között, a német zeneszerző darabjai 3341 alkalommal csendültek fel a világ hangversenyteremiben és operaházaiban. A 2016-ban jelentős évfordulót ünneplő zeneszerzők - köztük a 90. születésnapját ünneplő Kurtág György - is jelentősen előretörtek e kategóriában.

A Magyar Állami Operaházban rendezték a legtöbb előadást tavaly, és Mozart, Verdi, Puccini operáit adták elő a világon legtöbbször, mindhárom zeneszerző darabjai ezerszer csendültek fel a világ zenei intézményeiben. Az élen A varázsfuvola áll, amely egyetlen előadással ugyan, de megelőzte Mozart másik közkedvelt operáját, a Figaró házasságát.

Ami a balettet illeti, Csajkovszkij viszi a pálmát, A diótörő a legtöbbet - 446 - játszott előadás, a második helyen A hattyúk tava, az ötödik a Csipkerózsika. Prokofjev Rómeó és Júliája a harmadik 140 előadással.

A legtöbb - 146 - balettelőadást a New York City Ballett rendezte, egykori koreográfusának, George Balanchine-nak a művei pedig a második legkeresettebbek világszerte Petipa után.

A múlt év zenei trendjei közül kiemelkednek a kortárs balett sikerei, az orosz Alekszej Ratmanszkij és az angol Christopher Wheeldon kortárs mesterek műveit 153, illetve 150 alkalommal mutatták be.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×