Az Associ­ated Press amerikai hírügynökség fotóiból készült válogatás csütörtöki megnyitóján Colleen Bell amerikai nagykövet úgy fogalmazott: a kiállított fotók az 1956-os forradalom és annak a magyar népre gyakorolt elementáris és pusztító hatásának dokumentumai.

A forradalom a szovjet elnyomásba belefáradt erős nemzet demokrácia iránti vágyából sarjadt ki - fűzte hozzá. Kiemelte: mintegy 31 ezer magyar lelt menedéket a forradalom leverését követően az Egyesült Államokban, amely új jogi eljárások bevezetésével könnyítette meg a befogadásukat és az állandó tartozódási engedélyhez való hozzájutásukat. Civil szervezetek, egyházak és önkéntesek ezrei segítették a magyarok beilleszkedését új hazájukban.

Colleen Bell hangsúlyozta: bár hat évtized telt el az 1956-os események óta, ma Európának és különösen Magyarországnak ismét a migránsok új hullámai által felvetett kérdésekkel, gazdasági és társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie.

A nagykövetasszony úgy vélte: a mostani migráció kérdését az Európai Unió eljárásainak megfelelően, Európán belül kell megválaszolni, azonban érdemes végiggondolni, hogy az 1956-ot követően az Egyesült Államokban letelepedett magyarok milyen jelentős eredményekkel járultak hozzá az amerikai tudomány és kultúra teljesítményéhez.

"Az 1956-ban elsőként érkező magyar menekültek számos területen csillogtatták meg tehetségüket és értek el sikereket, legyen szó Nobel-díjas fizikusról vagy Oscar-díjas rendezőről, ezzel is gazdagítva az amerikai társadalom sokszínűségét" - fogalmazott Colleen Bell.

A kiállított képek egy része betekintést nyújt az ausztriai menekülttáborok életébe, míg más fotók az Egyesült Államokba érkező első 1750 magyar menekült érkezését örökítik meg. Számos fénykép foglalkozik az eleinte legtöbbször angolul nem tudó magyar menekültek amerikai beilleszkedésével: egy fotón Eisenhower 1957-es elnöki beiktatásán résztvevő magyar fiatalok láthatóak, máshol a forradalom vezetőinek kivégzése ellen tiltakozó New York-i magyar tüntetés eseményei elevenednek meg.

Kőrösi Orsolya, a Mai Manó Ház ügyvezető igazgatója arról beszélt: a fényképezés egyik nagy varázsa, hogy miként válik "a mi közös történetünké" az egyszeriként megörökített események és pillanatok összessége. A tárlat 1956-ról egy olyan szubjektív portrét ad, amely a fényképeket szemlélő látogatóban válik egésszé, a magyarság történelmévé.

Az eseményen saját élményeiről mesélt Kondor László 1956-ot követően az Egyesült Államokban letelepedett magyar származású fotós, aki elmondta: a kiállított képeken sokszor a menekültek erőltetett mosolya látható, azonban az otthonát hátrahagyó 200 ezer magyar a valóságban nagyon is félt az előtte álló jövőtől.