A költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján tartják Magyarországon. Ezen a napon irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is.

József Attila jelentősége a nemzetközi irodalomban semmivel sem kisebb, mint Bartóké a zenében - írja tanulmányában Hegedűs Géza. És élt mindössze harminckét évet, sorsa nélkülözés, üldöztetés s meg nem értés volt. Rettegett a belülről fenyegető őrülettől és a kívülről fenyegető világőrülettől, a fasizmustól. Élete végső napjain is remekműveket írt, s nem reménykedve többé semmi jóban, öngyilkossággal fejezte be az életet.

A proletariátus legmélyéről indult, a munkásosztály élményvilágát hozta gyermekkorából. Az eltűnt apa és a korán halt mosónő árvája áttengődi az országot: proletárnyomor után a paraszti nyomort. Alulról ismerte meg a várost is, a falut is, és úgy emelkedett fel a szellem egyre magasabb rétegeibe, hogy számára nem volt különbség, még kevésbé ellentét népi és urbánus között. A kor károsan szított irodalmi fő ellentéte az ő költészetében teljes egységben jelenik meg: "az utca és a föld fiá"-nak tudja magát.

Tehetsége azonban korán érik, és rokoni támogatásokkal, szívós kitartással, küzdve a napi kenyérért, iskolába jár, érettségiig verekszi magát, egyetemre iratkozik. Szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi kényszerű küzdelemmel hogyan tudott már ifjúkorában olyan nagy műveltséget és olyan fejlett irodalmi kultúrát szerezni. De annyi bizonyos, hogy tizenhét éves korában már birtokában van a Nyugat verstechnikájának, minden versformát biztosan kezel.

Tizenhét éves korában Szegeden Juhász Gyula felfigyel rá. Nemsokára meg is jelenik első kötete (Szépség koldusa). Ebben még Kosztolányi és Juhász Gyula tanítványának mutatkozik, de úgy, hogy hallható már saját hangjának eredetisége is. Később is magába fogadja a különböző hatásokat, és magához hasonítja. Hamarosan megilleti Ady, majd Kassák költészete, később a modern nyugati költészet. Ezekből ötvözi össze a maga hangját-stílusát, amellyel kora legfőbb mondanivalóit tudja klasszikus végérvényességgel megfogalmazni.

Tanulmányait azonban nem folytathatja. Költészetének még ösztönös, de jól érezhető forradalmi hangja ellene fordítja a professzorait: eltanácsolják az egyetemről. De nem akadályozhatják meg szakadatlan továbbtanulását. Hamarosan felfigyel rá az irodalom, Juhász Gyula után az új hangokra oly érzékeny és mindig segítőkész Kosztolányi, majd - ellentétes érzelmekkel - Babits is, és a Nyugatnál harciasabb, baloldali-polgári A Tollat szerkesztő Zsolt Béla, de felfigyelnek a szociáldemokraták is, hiszen a Népszava irodalmi rovatát a költészethez jól értő Révész Béla szerkeszti. Így azután hamarosan a Nyugat, A Toll és a Népszava kezdi hozni a József Attila-verseket. És a kitűnően induló fiatal költőnek most már alkalma nyílik külföldi útra is, ha vállalja a nélkülözéseket, de hát ezt kisgyermekkora óta megszokta. Nekiindul a világnak, fő állomások Bécs és Párizs. Eddig is tudott németül és franciául (nyelvtanárnak indult), most tökéletesítheti ismereteit, s ami még fontosabb, nyelvismerete révén kinyílik előtte az új német és francia költészet. Bécsben megismeri az irodalmi emigrációt, és az emigránsok között Kassák Lajost és Lukács Györgyöt.

Művész volt, nagy művész: eleve érzékeny idegrendszerű. A sok nélkülözés, a mélyre szívott érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek, rendetlen életmód eddig is koptatták-rongálták az érzékeny idegzetet, egyszer ifjúkorában már kísérletezett is az öngyilkossággal. Amikor elkötelezte magát a párt feladataihoz, a pártban találta meg az egyetlen biztonságos fogódzót az életben. És most kivetetten, egyedül állt. Ekkor kezdett rohamosan romlani az idegrendszere.

Körülötte pedig az egész világ készült megőrülni: a fasizmus, úgy látszott, ellenállhatatlanul terjed Európában. József Attila előbb ismerte fel a népfrontpolitika nélkülözhetetlen szükségességét, mielőtt a kommunista párt meghirdette volna. Amikor ő igényelte, ezt a dogmatikusok pártellenesnek minősítették. Nemsokára ez volt a pártvonal, de akkor József Attila már kivetettként rettegett a megőrüléstől.

Adódott olykor boldog szerelem is, amelyet megmérgezett a nyomor és a betegség, keresett még boldogabb szerelmet, de viszonzásra nem talált.

És közben - legalábbis irodalmi körökben - híres költő lett. Most már Babits is újra elismerte; összebékültek, Kosztolányi lelkesedett érte, a polgári baloldal a magáénak kívánta. Valamennyire javult hát anyagi helyzete (Hatvani, a nagy mecénás, Ady hajdani pártfogója is segítette), szerkesztője lett egy új, színvonalas haladó polgári folyóiratnak, a Szép Szónak. De itt is eléggé magányos volt, a munkatársak, ha jó barátok is voltak, politikailag tőle jobbra álltak (legközelebb talán az anarchista Remenyik Zsigmond volt). Egyre jobban nyomasztotta az idegbaj. Az orvosok és pszichológusok csak ideig-óráig tudtak valamit javítani: az életet egyre elviselhetetlenebbnek érezte.

Pedig első gyűjteményes kötete, a Medvetánc óta meg lehetett elégedve a fogadtatással, és évről évre tökéletesebb remekműveket írt. Világnézeti lírája egyenrangú Petőfiével és Adyéval, de túllépett rajtuk, ő a nagy szocialista megoldás vátesze, Majakovszkij és Aragon társa a világirodalomban. Szerelmi lírája pedig hasonlóképpen Petőfivel és Adyval teszi egyenrangúvá, s a világirodalomban a legelsők társa Petrarcától Baudelaire-en keresztül Éluard-ig. Költészetében klasszicizmustól szürrealizmusig, ősmítosztól marxizmusig évezredek eredménye szövődik óriási egységgé.

Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik. A "szellem és szerelem", a humanizmus, az európai magyarság klasszikusa volt. Csak idegekkel nem bírta tovább. Vonat elé vetette magát. A Baumgarten-díj halála után érkezett meg. Azután nemzeti klasszikus lett. Azután világirodalmi klasszikus.Különleges programokkal ünnepelnek a budapesti színházak

A költészet napja alkalmából különleges programok várják a közönséget a budapesti színházakban szombaton: a Nemzeti Színházban idén is megrendezik a Versünnep Fesztivált, a Vígszínház társulatának tagjai kedvenc verseikkel köszöntik a magyar költőket, a Katona József Színházban pedig a Faustból tartanak felolvasást - írja az MTI.

A költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján tartják Magyarországon. Ezen a napon irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is.

Idén tizedik alkalommal hirdették meg a Versünnep Fesztivált, amelyre a jelentkezőket most először a vers- és prózamondás mellett énekelt vers és versmegzenésítés kategóriában is várták. A hivatásos előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói számára kiírt verseny döntője a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán lesz szombaton. A fesztivál alkalmával több évfordulóról is megemlékeznek: köszöntik a 225 éves magyar nyelvű színjátszást és a 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és emlékeznek a 100 éve született Gáti Józsefre, az intézmény legendás beszédtanárára.

Idén van József Attila születésének 110. és Márai Sándor születésének 115. évfordulója is, így a versenyzőknek a minden évben kötelező kortárs alkotás mellett az ő műveikből is választaniuk kellett. A döntőt megelőzően egész napos program várja az érdeklődőket a Nemzeti Színházban.

A Katona József Színházban szombaton Antik ábránd, modern vidékfejlesztés címmel Márton László olvas fel részleteket Goethe Faust című műve második részének új fordításából.

A Vígszínházban szombat délután a társulat tagjai és vendégművészei kedvenc verseikkel köszöntik a magyar költőket, és megemlékeznek az idén hetven éve meggyilkolt Szerb Antal íróról is.

A Pesti Magyar Színház versírópályázatot írt ki 7-14 éves gyerekek számára, a pályázatra érkezett műveket a színház alkotói csapatából három szerző, Balázs Ágnes, az Andersen, Berg Judit, a Rumini és Böszörményi Gyula, az Almaszósz című darab írója zsűrizte. A győztes alkotást a szombat délutáni gyerekelőadás, az Andersen előtt olvassák fel a nézőknek.

Az Örkény Színházban slam poetry sorozattal ünneplik a költészet napját április 16-án, csütörtökön. Az Örkény Színház és a Whitman fiúk közös sorozatának estjén a magyar költészet egyik legnagyobb hatású klasszikusát, József Attilát próbálják "megszólítani, megszólaltatni és egy kicsit mindenképp megfejteni is". Az est fellépője Áfra János, Erdős Virág, Győrfi Kata, Kukorelly Endre, Mészáros Péter, Pion István, Pajor Tamás. Az est házigazdája Simon Márton és Závada Péter.

Programok József Attila születésnapján

Számos programmal, egyebek mellett a Ferencvárosban található, felújított József Attila-emlékhely megnyitójával ünneplik szombaton a költészet napját.

A IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt, a költő szülőházában szombaton köszöntőt mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Bácskai János polgármester és E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Az ünnepségen irodalmi összeállítás hangzik el József Attila verseiből, közreműködnek Kokas Katalin Liszt-díjas hegedűművész mellett a Nemzeti Színház művészei és ferencvárosi diákok.

A megnövelt látogatóterű emlékhelyen nyíló kiállítás József Attila költeményein, művészetbölcseleti írásain, kéziratain, fotóin, könyvein, személyes tárgyain keresztül mutatja be a költőt. Az installációval két részre osztott tér bal oldala a valóságos tereket és személyeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó emlékeket jeleníti meg, a másik oldal a "költői lakozás" tere - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.

Szombat délután játszóházra és interaktív verskoncertre várják az érdeklődőket a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK), ahol csütörtök este Turek Miklós előadásában versszínházi monodráma látható József Attila utolsó, elképzelt éjszakájáról. Másnap a Katáng zenekar költészet napi koncertje várja a gyerekeket ugyanezen a helyszínen.

A József Attila-lakótelepen pénteken a költő emlékművénél lesz koszorúzás a Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola tanulói és tanárai közreműködésével. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben kiállítás nyílik a budapesti diákoknak meghirdetett versillusztrációs pályázatra érkezett munkákból. Az FMK-ban a III. Ferencvárosi József Attila Versfesztivál gálaestjét rendezik: a rendezvényen a Kaláka együttes műsora hangzik el, valamint díjat is átadnak.

Petőcz András József Attila-díjas író, költő, szerkesztő lesz a vendég szombaton az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség szervezte költészet napi eseményen a kelenföldi evangélikus gyülekezet tanácstermében. Az alkotó beszélgetőtársa Galambos Ádám evangélikus teológus lesz.

Szentendrén a Kecskés Együttes próbatermében mutatják be a Medvigy Endre irodalomkutató szerkesztette Meghitt beszélgetések Nyirő Józseffel című kötetet szombaton. Az esten régi erdélyi zene hangzik el L. Kecskés András lantművész, Pálmai Árpád és Sárközi-Lindner Zsófia énekesek előadásában.

A költészet napját 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik Magyarországon az 1905. április 11-én született József Attila költő tiszteletére.