"Kovács Andor növendékeként dzsesszgitárosnak indultam, 1963 őszéig szerepeltem a Benkó Dixieland Bandben. A XIII. kerületi Dixieland abban az évben nyerte meg a Ki mit tud?-ot, ebből lett aztán az Express, amely már beatzenét játszott, és hozzájuk csatlakoztam 1966-ban. Könnyen ment a váltás, mert a kor igényeinek megfelelően már a dixieland zenekarok is játszottak beates dolgokat" - idézte fel a kezdeteket Solymos Tóni.

A klasszikusan képzett muzsikusokból álló Express 1966-tól 1972-ig valamennyi táncdalfesztiválon fellépett, legtöbbször a Magyar Rádió nagyzenekarának kiegészítéseként, de önálló indulóként is. Solymos Tóni megjegyezte: bár az Illés-Metro-Omega trió számított igazán sztárnak, az Express koncertjeire mindenki járt, gyorsan népszerű lett slágerzenéjük.

"Hozzánk nem az a stílus állt a legközelebb, amit a közönség a legjobban szeretett tőlünk. A vidám slágerekkel, amilyen az Ó, egy kis csók, a Szállj, szállj, madár, vagy később A harmonikás volt, saját magunkat zártuk be egy skatulyába. Ezt tűrtük és kihasználtuk az előnyeit. De ha meghallgatja a lemezeinket, talál rajta számos dzsesszrockos, funkos, improvizatív szerzeményt, Blood Sweat & Tears-es, Earth Wind & Fire-ös hatásokkal. Mi ezt szerettük a legjobban, a mostani jubileumi turnénkon elő is vettük ezeket a dalokat, átdolgoztuk őket, szólókat építettünk beléjük" - mondta a 70 éves frontember.

Az Expressre sokszor sütötték rá azt is, hogy "csak" egy kísérőzenekar, miután saját koncertjeiken kívül Korda Györgytől és Máté Pétertől kezdve Koós Jánoson és Kovács Katin keresztül Aradszky Lászlóig, Szécsi Pálig vagy a Záray-Vámosi kettősig a korszak valamennyi sztárénekesét kísérték a színpadon.

"Ezt a bélyeget Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat teljhatalmú ura ragasztotta ránk, és emiatt utasította vissza hosszú éveken át, hogy kiadják az albumunkat, miközben kislemezeink százezres példányszámban keltek el. Végül csak 1976-ban jelenhetett meg az első nagylemezünk. Számunkra nem volt derogáló a kor nagyjait kísérni, ezt mindig színvonalasan tettük, és voltak saját blokkjaink is a koncerteken" - fejtette ki Solymos Tóni.

Úgy vélte, az Express igazán külföldön tudott "lubickolni", mert ott senki nem tudta, hogy Magyarországon A harmonikás a nagy sláger. A zenekar az egykori keleti blokk valamennyi országában turnézott, még Kubában is. Csak a Szovjetunióban 8,5 millió lemezt adtak el, ami elképesztő szám. "Tárgyalunk arról, hogy az Express-jubileum kapcsán jövőre Oroszországban is fellépjünk, talán a moszkvai Luzsnyiki jégstadionban. December 12-i nagykoncertünkön a Syma-csarnokban ott lesz egy orosz kulturális delegáció".

Az Express csaknem 400 rádiófelvételt készített, emellett 1200 dalban kísért másokat. Solymos Tóni kitért arra, hogy jó döntést hozott, amikor tavaly újra összehívta a régi társakat. Azt megelőzően az Express 1985-ben turnézott utoljára, utána 2002-ig, Hofi Géza haláláig a humoristát kísérték a Madách Kamarában, majd Solymos Tóni szólóban lépett fel.

"Fantasztikus tapasztalni, hogy a közönség szeretete ennyi év után is megmaradt, nagyszerű hangulatú fellépéseink vannak, az emberek végig éneklik a nagy slágereinket. Ez egy igazi örömzene: bár 350 év van a színpadon, soha nem szólt ilyen jól a zenekar, örülünk egymásnak és a hangszereknek" - fűzte hozzá.

A csapatban Solymos Tóni (gitár, ének) mellett Magyar Csaba (billentyűs hangszerek, ének), Silye Attila (basszusgitár, pozan), Kalmus Pál (szaxofon) és Debreczeni Csaba (dob) szerepel. Az elhunyt dobos, Kangyal Ferenc mellett Malek Miklós trombitás, a zenekar hangszerelője, a Hull az elsárgult levél szerzője hiányzik, aki már nem akart színpadra állni.

A frontember elmondta, hogy a tervek szerint a magyar dal napján az egri fő helyszínen, a Szépasszonyvölgyben 17 óra 30 perctől egy órán át fognak játszani, a műsor dupla ilyen hosszú lesz december 12-én a Symában, ahol sztárvendégük Kovács Kati és Koós János lesz.