A német szövetségi kormány és a bajor tartományi kormány által felállított szakértői testület közleménye szerint a hagyatéki eljárás során egy festményt és néhány szobrot találtak a májusban elhunyt Cornelius Gurlitt lakásában. Az eljárást irányító müncheni városi bíróság az eddig ismeretlen alkotásokat a napokban adta át a munkacsoportnak, amely megvizsgálja, hogy nácik által rabolt vagyontárgyakról - üldözött zsidóktól a nácizmus idején elkobzott, vagy kikényszerített adásvétellel megszerzett műalkotásokról - van-e szó.

A Gurlitt-gyűjtemény léte véletlenül vált ismertté 2012-ben, amikor egy adócsalás miatt indított eljárásban házkutatást tartottak Cornelius Gurlittnál, és nagyjából 1400 képre, köztük Pablo Picassótól és Marc Chagalltól származó művekre bukkantak a lakásában.

Az egyelőre nem ismert, hogy miért kerülte el a hatóságok figyelmét a két szobor és a festmény, amikor lefoglalták és elszállították a gyűjteményt.

Cornelius Gurlitt valamennyi alkotást az apjától, Hildebrandt Gurlittól örökölte, akit Adolf Hitler kedvelt műgyűjtőjeként tartottak számon.

Halála előtt megállapodást kötött a német állammal és Bajorországgal, hozzájárult, hogy a szakértői munkacsoport megvizsgálja az apjától származó művek tulajdonosi hátterét, és vállalta, hogy visszaadja a jogos tulajdonosoknak vagy azok örököseinek az összes alkotást, amelyről megállapítják, hogy nácik rablással, erőszakkal, zsarolással szerezték meg az eredeti tulajdonostól. Az eddigi vizsgálatok alapján nagyjából 500 kép tartozhat ebbe a kategóriába.

A hatóságok cserében feloldották a gyűjtemény zárlatát, de Gurlitt már nem láthatta újra a képeket. Rejtélyes gyűjteményét a svájci főváros egy magánmúzeumára, a berni Szépművészeti Múzeumra (Kunstmuseum) hagyta.