A Szent Lőrinc vértanúsága című festményt Tiziano (1485-1576) egyik remekműveként tartják számon a művészettörténetben. Az öt méter magas képet egy évig restaurálták, közben bukkant elő a bal alsó sarokban egy, a fején turbánt viselő férfi.

A velencei Chiesa dei Gesuiti jezsuita templomban őrzött festményt a város műemlékvédelmi felügyelősége restaurálta. A restaurátorok elmondták, hogy a kép visszanyerte eredeti szépségét. Az olasz szakértők szerint súlyos kárt okozott a festményben, amikor Velence napóleoni megszállása idején (1797-1815) franciák restaurálták, mivel szabályosan ráfestettek az eredeti Tizianóra. Ezt a "francia" réteget most eltávolították.

A művészettörténészek szerint Tiziano nem dicsőítésként csempészte fel magát a képre. A portré a festményt rendelő Lorenzo Massolo feleségének, Elisabetta Querininek szóló tisztelgés volt. Elisabetta a korabeli Velence legvonzóbb és legműveltebb asszonya volt, akinek bájai a művészettörténészek szerint Tizianót sem hagyták hidegen.