Infostart.hu
eur:
393.62
usd:
341.17
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke

Hogyan filmesítették meg szeptember 11-et?

A 2001. szeptember 11-i merényletek nem csak a világpolitikában, hanem a kulturális élet területén is éreztették a hatásukat. A kezdeti sokk után amerikai művészek százai igyekeztek valamilyen formában feldolgozni az események okozta traumát, aminek kiváltója mára az Egyesült Államok történelmének egy újabb fejezetét jelöli.

A World Trade Center elleni terrortámadás és az ikertornyok összeomlása kulturális téren elsőként a filmiparban éreztette hatását. A hollywoodi stúdiók a sokkoló élmények tükrében igyekeztek eltüntetni az két tornyot filmjeikből és tévésorozataikból, de több olyan alkotás bemutatóját is elhalasztották, amelynek cselekménye terrortámadáshoz, gépeltérítésekhez vagy robbantásos merénylethez kötődik, a hasonló történetek forgatását előkészítését pedig leállították. Többek közt a Pókember első részének egyik előzetese és Arnold Schwarzenegger "Az igazság nevében" című filmje is az öncenzúra áldozata lett.

A szeptember 11-i terrortámadásról a 2002-es Oscar-díjkiosztó gálán is megemlékeztek, a montázs drámai hatását növelte, hogy azt az a Woody Allen konferálta fel, aki törzsgyökeres New York-iként korábban még díjazásakor sem ment el a Los Angeles-i ceremóniára.

Az első film, amely tudatosan építette be történetébe a terrorcselekmény utóéletét, Spike Lee 2002-es Utolsó éjjel című rendezése volt, majd fokozatosan egyre több televíziós és mozifilm, dokumentumfilm és dramatizált alkotás igyekezett feldolgozni az események okozta traumát.

Michael Moore 2004-es Farenheit 9/11 dokumentumfilmje már a támadás következményeit, George W. Bush amerikai elnök kormányzását és terror elleni harcát vizsgálta kritikus szemmel.

Öt évnek kellett eltelnie, míg 2006-ban Hollywood szeptember 11. eseményeit is megfilmesítette. A World Trade Center Oliver Stone rendezésében rendőrtisztek szemszögéből mesélte a tornyok történetét Nicolas Cage főszereplésével, a United 93-as pedig a gépeltérítők ellen fellázadt utasok történetét dolgozta fel.




A televíziós sorozatok közül a Ments meg című, New York-i tűzoltókról szóló műsor volt az első, amelynek történetének rendszeresen visszatérő motívuma a terrortámadás, míg a CSI: New York-i helyszínelőkben a Gary Sinise által megtestesített Mac Taylor nyomozó veszítette el feleségét szeptember 11-én.

A könnyűzenei előadók közül is több mint félszáz művész dolgozta fel vagy utalt akár a szeptember 11-i eseményekre, akár utóhatásaira. Ezek közül a legismertebb talán Paul McCartney  "Freedom", a The Black Eyed Peas "Where is the Love" valamint Jay-Z és Alicia Keys "Empire State of Mind" című számai, de Lilly Allen, Leonard Cohen, Michael Jackson, Jon Bon Jovi, Moby, Bruce Springsteen és Niel Young is szentelt dalt a témának.



Mindez csupán ízelítő abból a több tucatnyi mozifilmből, tévésorozatból és popszámból, ami nemzetközileg is ismert. Ezen túlmenően dokumentum és tévéfilmek, színdarabok és irodalmi alkotások tucatjai foglalkoztak a 2001. szeptember 11-ével, de annak következményei, a Bush-kormányzat bel- és külpolitikai lépései, utóbbiak közül pedig különösen a terrorizmus ellen folytatott harc sokszorosára növelné kulturális referenciák listáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×