Ünnepi igehirdetésében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy Huszt a magyarság egyik végvára, ahol nehéz megmaradni reformátusnak és magyarnak.

Azért is fontos a templom, hogy ne szűnjön meg a huszti vár alatt a magyar beszéd, ének és oktatás, mert csak a hit tarthatja meg a város kétezres magyarságát - tette hozzá.

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a gyönyörű megújult épületegyüttes magas tornyával tartást ad az embernek, kiegyenesíti a gerincet, amikor felnéz rá.

Ám ezt a tartást a templomnak a helyi magyar közösség kölcsönzi, és ezzel az anyaországi magyaroknak is példát mutat megmaradásból - tette hozzá.

A Tisza mellett elterülő, ma 35 ezer lakosú Husztról az első írásos említés 1329-ben történt. A város a középkorban a máramarosi királyi uradalom központja volt, akkor magyarok és szászok lakták.