Az elmúlt hét évben ez a hatodik parlamenti választás, vagyis ilyen viszonylag gyakran történik Izraelben, ám hosszú idő után ez az első olyan alkalom, hogy egy kormány kitöltötte a rendes négyéves ciklusát. Ez azért is érdekes, mert az ország 2023. október 7-e után egy többfrontos háborúba került, és a Netanjahu-kormánynak ez idő alatt is sikerült megőriznie a stabilitását, azzal együtt is, hogy egy koalícióról van szó – emelte ki Nagy Dávid, az Oeconomus biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban. Hozzátette: a mostani választás az első a 2023. október 7-i terrorcselekmény óta, és az

egyik központi kérdése az, hogy a szavazók a támadással kapcsolatban melyik oldalnak vagy mely politikusnak tulajdonítanak felelősséget.

A jelenlegi miniszterelnök Benjámin Netanjahu legnagyobb kihívója az Egyenesen (Jasar) nevű párt vezetője, Gadi Eisenkot, aki korábban vezérkari főnökként szolgált az Izraeli Védelmi Erőkben (IDF), egyébként Netanjahu kormányzása alatt. 2025-ben alapította meg saját jobboldali centrista pártját, és szinte azonnal első helyre is került az ellenzéki pártok között a közvélemény-kutatásokban.

„Egy népszerű katonaemberről van szó. A kampánya, és úgy összességében az ellenzéki pártok kampánya az október 7-i események körüli felelősségvállalás és elszámoltatás köré épült. Netanjahunak, aki akkor már miniszterelnök volt, elsődleges felelősséget tulajdonítanak, és azt kérik, hogy egy független és önálló bizottság felállításával vizsgálják ki a terrortámadás körülményeit, az ott történt esetleges mulasztásokat és rossz döntéseket, mert azok egy szörnyű tragédiához vezettek, több mint 1200 ember halálához és több száz ember elhurcolásához” – összegzett Nagy Dávid.

Mint mondta, nagyon szoros a verseny a jelenlegi kormánypárt és a legnagyobb kihívója között, szinte fej-fej mellett haladnak, és a közvélemény-kutatók közül is kilencből mindössze egy ad többséget az egyik tábornak. Meglátása szerint nagyon nehéz most megjósolni azt, hogy mi lesz az október 27-i választás végkimenetele.

Sokan azt mondják, hogy az arab pártok jelenthetnék a mérleg nyelvét, ám velük nem akarnak koalícióra lépni sem Netanjahuék, sem Eisenkoték.

„Jelenleg tehát a két legnagyobb párt, illetve a Likud és az ellenzéki kihívó Jasar által vezetett két legnagyobb politikai tömb fej-fej mellett halad, és mindkettőt 50-52 mandátumra mérik, vagyis a 120 fős izraeli parlamentben, a Kneszetben egyik politikai tömörülés sem tudná megszerezni a kormányzóképességhez szükséges többséget. Itt jönnének képbe az arab pártok: körülbelül 12-13 mandátumra mérik a két pártot, amelyek lehetnének úgymond a mérleg nyelve, de ebben a politikai helyzetben, főleg 2023. október 7-e után gyakorlatilag

politikai öngyilkosság lenne bármelyik oldalnak behívni őket a koalícióba”

– mutatott rá a biztonságpolitikai elemző.

Megoldásként az kínálkozik, és szerinte ez is lesz a forgatókönyv, hogy kialakul egy patthelyzet a választásokon, senkinek sem sikerül többséget szereznie, és a választásokat követő koalíciós tárgyalásokon – amelyre egyébként megvan a jogi keret és a megfelelő időintervallum – fog eldőlni az, hogy milyen kormány alakulhat Izraelben.

„Netanjahu tapasztalt politikus, nagyon régóta van politikai pályán, és az elmúlt években ügyesebbnek bizonyult az ilyenfajta koalícióépítésben: a koalíciójába tudott hívni valamennyire eltérő világnézetű vagy politikai színezetű pártokat is annak érdekében, hogy kormányt alakítsanak” – jegyezte meg Nagy Dániel.

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.