Párizs márciusban szorosabb együttműködést ajánlott európai szövetségeinek saját nukleáris elrettentése hitelességének erősítésére, válaszul az európai biztonsági helyzetre, illetve Donald Trump amerikai elnöknek az Egyesült Államok európai biztonsági elkötelezettségével kapcsolatos aggályaira. A kezdeményezés egyebek között közös hadgyakorlatokat, illetve nukleáris fegyverek hordozására képes rendszerek rövid távú állomásoztatását foglalja magában a szövetséges országok területén.

Emellett szorosabb konzultációk is szerepelnek a tervben, ugyanakkor az amerikaihoz fogható hivatalos nukleáris védőernyőt nem biztosít a kezdeményezés.

Párizs és Helsinki közös közleményben tudatta, hogy az elkövetkező hónapokban közös irányítócsoportot hoznak létre az együttműködés megvalósítására.

Alexander Stubb finn elnök az X-en arról írt, hogy

„a kezdeményezés elsődlegesen Európa biztonságának erősítéséről szól. Alátámasztja Európa felelősségét saját biztonságáért és segít elejét venni az eszkalációnak”

– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy mindez nem helyettesíti, hanem mindössze kiegészíti és erősíti a NATO nukleáris elrettentését. Stubb rávilágított arra is, hogy Finnország nem tervez békeidőkben atomfegyvereket állomásoztatni területén.

Macron már korábban is leszögezte, hogy

a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés minden esetben a francia elnök kezében marad.

A kezdeményezéshez eddig Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország, Dánia és Norvégia csatlakozott.

Nagy-Britannia mellett Franciaország az egyetlen nyugat-európai ország, amely atomfegyverekkel rendelkezik.