Infostart.hu
eur:
361.39
usd:
310.17
bux:
150755.02
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Amerikai katonák pontonhidakon kelnek át egy folyón az Ulcsi Szabadságpajzs fedõnevû évenkénti dél-koreai-amerikai hadgyakorlaton a Kjonggi tartománybeli Joncshon megyében 2026. augusztus 17-én, az augusztus 27-ig tartó gyakorlatozás kezdõnapján. Donald Trump amerikai elnök egy nappal korábban bejelentette, hogy utasítására az Egyesült Államok „jelentõsen” visszafogja részvételét az éves hadgyakorlaton, mivel az szerinte rossz üzenetet küld Észak-Korea felé.
Nyitókép: MTI/AP/Ahn Jung Dzsun

Szakértő: nem hagyja magára Amerika Dél-Koreát, más áll az „elhidegülés” mögött

Donald Trump amerikai elnök utasítására a felére rövidítették a héten kezdődött éves dél-koreai–amerikai hadgyakorlatot. Ezt követően a dél-koreai elnök kijelentette, hogy hivatali ideje alatt szeretné visszaszerezni az Egyesült Államoktól a dél-koreai haderő háborús műveleti irányításának jogát.

Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet szerint mindez nem azt jelenti, hogy az USA magára hagyja Dél-Koreát. Elmondása szerint több dolog húzódik a háttérben, de kétségkívül a legfontosabb az, hogy

az Egyesült Államok már több hónapja benne van az iráni konfliktusban, aminek még mindig nem látszik a vége.

Leszögezte: egy ilyen helyzetben nem szerencsés, ha amerikai katonák az iráni, közel-keleti hadszíntértől több ezer kilométer távolságra kerozint, gázolajat és lőszereket használnak el egy befagyott konfliktus helyszínén, hisz a Koreai-félszigetnek a konfliktusa alapvetően egy befagyott konfliktus.

A másik dolog Csoma Mózes szerint az, hogy a balközép elkötelezettségű jelenlegi dél-koreai kormányzat szeretné javítani a koreaközi viszonyokat, ami az ilyen hadgyakorlatokkal nehezen egyeztethető össze. Vagyis az amerikaiak és a dél-koreaiak között is van egy érdekazonosság a hadgyakorlatok intenzitásának a csökkentésére.

A Korea-kutató úgy véli: arról nincs szó, hogy az Egyesült Államok magára hagyná a kelet-ázsiai térséget, mivel

az USA szeretné megerősíteni Dél-Korea és Japán szerepvállalását a kelet-ázsiai amerikai pozíciók védelme érdekében.

Mint elmondta, nagyon sok múlik azon, hogy a helyi kormányzatok Dél-Koreában, illetve Japánban milyen elkötelezettségűek. Dél-Koreában tavaly óta balközép irányultságú vezetés van, így szeretnék kicsit lazítani az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségi viszonyt, egyben javítani a Dél-Korea és Észak-Korea közti relációt.

Dél-Korea komoly hangsúlyt fektet haderejének fejlesztésére. Azzal kapcsolatban, hogy egyedül mennyire boldogulna egy fegyveres konfliktusban, Csoma Mózes kifejtette: Észak-Korea egy területen van fölényben, és ez a nukleáris potenciál, amivel Észak-Korea 2006 óta már egyértelműen rendelkezik. Minden egyéb tekintetben Dél-Korea képes saját magát megvédeni, és pontosan emiatt is szeretné a dél-koreai vezetés 2030-ig visszakapni az Egyesült Államoktól a háborús időszakra való parancsnokság jogát, amely még az Egyesült Államok kezében van.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Ugyan Klebelsberg Központ szerepe átalakul, az új tanévnek még a régi rendszerben futnak neki az iskolák és a tankerületek – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Beszélt arról is, hogy a kormányzat által augusztusban bevezetett, vagy eltervezett változások számos kérdést hagytak nyitva, és például a fenntartói ügyeket nagyon hamar meg kellene oldani.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×