A választási bizottság szerda esti tájékoztatása szerint a miniszterelnök pártja a voksok 47,13 százalékát szerezte meg. Ez a 120 fős parlamentben 53 helyre lesz elegendő.

A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 19,44 százalékával (22 képviselői hely), a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 16,69 százalékkal (18 hely). Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja 6,74 százalékot (7 képviselői hely) szerzett meg. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, összesen 10 pedig a többinek. A szerbeknek fenntartott 10 hely közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Koszovóban azért tartottak előre hozott parlamenti választásokat, mert a legutóbbi, tavaly február 9-i szavazást követően egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania.

A kormányalakításhoz az Önrendelkezésnek koalíciós partnereket kell találnia, de nem feltétlenül kell koalícióra lépnie az albán pártokkal

– amelyek korábban már kijelentették, hogy nem szeretnének együtt kormányozni Albin Kurti pártjával –, hanem elegendő a kisebbségi képviselőkkel megegyeznie. Ám a köztársaságielnök-választáshoz ismét kétharmados támogatásra lesz szükség, így konszenzusra kell jutni az esetleges ellenzékkel is, hiszen a 120 fős törvényhozás 81 politikusának szavazata kell ahhoz, hogy megválasszák az ország új államfőjét.

Az utóbbi 16 hónapban három parlamenti választást tartottak Koszovóban. A 2025. februári választáson az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb voksot, de a kormányalakítási kísérletek rendre kudarcot vallottak, ami hónapokra politikai patthelyzetet teremtett az országban. A tavaly decemberi előre hozott választástól a válság megoldását remélték, Albin Kurtit idén februárban választották meg miniszterelnöknek, ám miután a parlamentnek májusban nem sikerült megválasztania az új köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást írtak ki.