Infostart.hu
eur:
361.79
usd:
311.86
bux:
131204.73
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, Magyarország leendõ miniszterelnökét (b) fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2026. április 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Magyar Péter a gyanús pénzutalások ügyéről tájékoztatott

A szerdai kormányülésen Orbán Viktor döntése alapján a leköszönő kabinet nem fogadta el azt a rendeletet, amely lehetővé tenné, hogy a NAV ne csak négy plusz három, hanem akár kilencven napig is felfüggeszthesse a pénzmosás gyanús utalásokat – osztotta meg értesülését Magyar Péter, aki a döntést felháborítónak nevezve.

A Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje, aki Brüsszelből jelentkezett be a Facebookon hangsúlyozta, sok helyről kaptak jelzést, hogy „sok milliárd forintot akarnak kimenekíteni” Dél-Amerikába, Ázsiába a „NER-hez köthető oligarchák és egyébként politikusok is”.

Arról is beszélt, hogy a „kapott hírek alapján” a kormány Orbán Viktor javaslatára eltörölte azt a szabályt, hogy a minisztériumok csak úgy költhetnek a keretükön belül, illetve úgy vállalhatnak kötelezettséget, ha ahhoz a pénzügyminiszter hozzájárul. Így a kormányváltásig a minisztériumok „kiszórhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak” – fogalmazott. „Itt is több tízmilliárd, de lehet, hogy több százmilliárd forintról van szó, miközben egy ügyvezető kormánynak már nincsen ilyen lehetősége” – fogalmazott.

Orbán Viktornak üzenve azt mondta: „tudjuk, hogy mit tesz, és mindenki felelősségre lesz vonva, akik ezekben az ügyletekben részt vettek, és akik ezeket a döntéseket meghozták, vagy éppen megakadályozták”.

10,4 milliárd euró járna Magyarországnak

Az Ursula von der Leyennel való találkozójáról beszélve a Tisza Párt egyik legfőbb vállalásának és Magyarország egyik legfontosabb érdekének nevezte, hogy haza tudják hozni a magyar embereknek, a magyar vállalatoknak, az országnak járó sok milliárd eurós uniós támogatásokat. Több különböző támogatási forma van, ami a legsürgetőbb és a legégetőbb, az az úgynevezett helyreállítási alap, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak – hívta fel a figyelmet. Ebből 6,5 milliárd euró, ami vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró nagyon kedvező kamatozású hitel – közölte.

Minden európai ország, minden európai tagállam megkapta már ezeket a pénzeket, és most mind azon dolgozik, hogy le tudja hívni, és fel tudja használni, kivéve a magyar kormány és Magyarország. Úgy fogalmazott:, hogy „Orbán Viktorék ipari méretű korrupciója miatt” nem kapta meg hazánk ezeket a pénzeket. Egyúttal rámutatott, hogy az Európai Újjáépítési Alap pénzeit augusztus 31-ig lehet lehívni.

A szakértők már hetek óta dolgoznak ezen pénzek hazahozatalán, de nyilván politikai döntésekre is szükség van, és utána tudják folytatni a munkát – közölte. Eddig nagyon jól haladnak a tárgyalások, és érezhető mind az európai intézmények, mind a tagállamok részéről a konstruktivitás, mindenki átérzi annak a fontosságát, hogy ezeket a pénzeket Magyarország megkapja.

A források lehívásához nagyon sok mindennek kell itt megfelelni, ezek egy részét már teljesítette Magyarország, de jogalkotásra és nagyon összehangolt projektmunkára is szükség lesz, mert a már meglévő projekteket át kell alakítani, ellenőrizhetővé, transzparenssé kell tenni – mondta Magyar Péter.

Saját politikai vállalásaik közül a legfontosabbnak a korrupcióellenes küzdelmet nevezte.

Kiemelte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, kibővítik az Integritás Hatóság jogköreit, új közbeszerzési valamint új vagyonnyilatkozati jogszabályokat alkotnak. Hangsúlyozta, hogy visszaadják az igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok függetlenségét, garantálják a sajtó szabadságát, a különböző propaganda tiltott állami támogatásának a felfüggesztését. Az egyetemek ügyében is lépnek, visszaadják a Magyar Tudományos Akadémia szabadságát, és megpróbálják elérni, hogy a magyar diákok minél hamarabb visszakapják az Erasmus-ösztöndíjat.

Külön kiemelte, nem csak az említett 10,4 milliárd euróról van szó, mert a SAFE nevű védelmi ipari hitelből is óriási pénzekhez juthat Magyarország, és a kohéziós felzárkóztatási támogatások nagyságrendje is sok milliárd euró. „Ott is rengeteg teendőnk van, de ott egy kicsit talán megengedőbb a határidő, és ezért most erre koncentrálunk” – fogalmazott.

Elmondta, hogy szerdán informális tárgyalást tartanak, de az a célja, hogy május 24-25 körül már egy nyilvános politikai megállapodást kössenek az Európai Bizottsággal, amelynek során lefektetnek minden feltételt, amit augusztus 31-ig végre kell hajtani.

A Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje szerdán Brüsszelben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével tárgyal.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Visszafordult a forint, fontos szintre érkezett

Visszafordult a forint, fontos szintre érkezett

A devizapiacokon kedden végig a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az olajárak mozgása és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A forint reggel még stabilan kezdett, napközben azonban egyre nagyobb nyomás alá került, ahogy romlott a nemzetközi kockázati környezet és erősödött a dollár. Az euró jegyzése délután már a 363-as szintet is elérte, míg a dollár 313 forint fölé emelkedett, ami kéthetes mélypont közelébe lökte a magyar devizát. A befektetők továbbra is kiemelten figyelik az iráni–amerikai konfliktus fejleményeit, az olajpiaci mozgásokat, valamint a Fed kamatemelési várakozásait, miközben a hazai piacon az új magyar kormány gazdaságpolitikai és uniós forrásokkal kapcsolatos jelzései is befolyásolhatják a forint megítélését. A devizapiaci eseményeket szerdán is percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×