Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart kijevi hivatalában 2025. április 17-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA

Donald Trump ultimátumot adott Kijevnek és Moszkvának

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.

Hozzátette: ha a felek nem tartják be a júniusi határidőt, a Trump-adminisztráció valószínűleg nyomást fog gyakorolni mindkettőjükre. Megfogalmazása szerint „az amerikaiak azt javasolják, hogy a felek a nyár elejére vessenek véget a háborúnak, és valószínűleg pontosan ennek az ütemtervnek megfelelően fognak nyomást gyakorolni a felekre”.

Volodimir Zelenszkij elmondta: az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a következő háromoldalú tárgyalási fordulót a jövő héten tartsák meg, valószínűleg Miamiban. „Mi megerősítettük részvételünket” – tette hozzá.

Az ukrán elnök azután beszélt, hogy az Egyesült Államok közvetítésével csütörtökön Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül értek véget, a területi kérdésben egyik fél sem engedett.

Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyec-medencéből, ahol továbbra is heves harcok zajlanak, erről azonban a kijevi vezetés hallani sem akar.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×