Egy 23 uniós országban végzett felmérés szerint a válaszadók 71 százaléka ért egyet azzal, hogy az Európai Uniónak sokkal nagyobb mozgásteret kellene biztosítania a nemzeti kormányoknak a határellenőrzés terén. Az FGS Global eredményei arra utalnak, hogy az emberek egyre bizalmatlanabbak az uniós migrációpolitikával kapcsolatban – írja a Politico beszámolója nyomán a Portfolio.

Azért különösen érzékeny a felvetés, mert az EU pont a külső határok védelmét erősítő és az érintett országokat támogató reformokon dolgozik, az úgynevezett migrációs paktum keretében. A probléma ott van, hogy az erősebb nemzeti hatáskör könnyen alááshatja a belső határellenőrzés nélküli utazás és munkaerőáramlás rendszerét, amely az uniós integráció egyik leglátványosabb vívmánya.

Bár hivatalosan a belső ellenőrzések csak időszakosan vezethetők be, 2025 óta már 12 tagállam jelezte, hogy ilyen intézkedéseket vezetett be, közülük nyolcan – Franciaország, Németország, Hollandia, Dánia, Lengyelország, Olaszország, Szlovénia és Ausztria – kimondottan a migrációt jelölve meg indokként.

A háttérben régóta húzódik az a politikai vita, amely a „közös felelősség” és a „szolidaritás” értelmezéséről szól. A külső határokon fekvő országok, például Olaszország és Görögország azt hangsúlyozzák, hogy aránytalan teher nehezedik rájuk, míg más tagállamok inkább a másodlagos mozgások, vagyis a továbbvándorlás hatásaira panaszkodnak.

Az úgynevezett szolidaritási keret előkészítése során a tagállamok élesen vitatkoztak arról, pénzügyi hozzájárulással vagy menedékkérők áthelyezésével kell-e „kiváltani” a részvételt. Több ország, köztük Belgium és Svédország, már jelezte, hogy nem vállal áthelyezéseket, inkább pénzt fizetne, miközben még ezekről az összegekről is kemény alkuk zajlanak Olaszországgal és Görögországgal.

Magyarország álláspontja alapjaiban tér el a közös teherviselést szorgalmazó megközelítéstől, elutasítva azt, arra hivatkozva, hogy az EU magára hagyta hazánkat a külső határok védelmében, miközben utólag pénzügyi vagy politikai kötelezettségeket kívánna ráterhelni.

A felmérés Magyarországot a kelet-európai országok közé sorolta, ahol a válaszadók összesen 79 százaléka értett inkább egyet azzal, hogy az Európai Uniónak sokkal nagyobb ellenőrzési jogot kell biztosítania tagállamainak saját határaik felett, hogy az országok hatékonyabban tudják kezelni a bevándorlást.