Marjorie Taylor Green Giorgia állam egyik képviselője az Egyesült Államok szövetségi alsóházában, a trumpi republikánusokhoz tartozik. Sokáig hűséges volt Donald Trumphoz, általában a Republikánus Párton belüli populista-nacionalista vonal egyik fő képviselője volt. Ugyanakkor sok mindenben nem értett egyet Donald Trumppal, és végül ez vezetett a „bukásához”; úgy tudni, most a politika egészének is hátat fordít.

A képviselőnő nyilvánosan egy hete egy videóban jelentette be, hogy januárban lemond a képviselőségről, előzőleg az amerikai elnök pedg megvonta tőle a támogatását.

Mint Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa elmondta, az Epstein-ügy van a háttérben.

„A Jeffrey Epsteinről szóló akták ügyében Donald Trump is kampányolt még 2024-ben, hogyha ő majd hatalomra kerül, akkor nyilvánosságra hozzák ezeket. A közelmúltban is aláírta az erről szóló törvényt, de előzőleg ez a történet elakadt mind a demokrata, mind a republikánus többségű Kongresszusban. A törést Green és Trump között az okozta, hogy Green volt az első olyan kongresszusi képviselők egyike, aki nyíltan szembefordult a Trump-adminisztrációval az ügyben, hogy legyen átlátható az ügy” – mutatott rá.

A botrány tehát rámutatott a republikánus oldalon belüli töredezettségre, hisz hol az igazságügyi miniszter mondta azt, hogy „lesznek még sokkoló hírek”, aztán mégsem történt semmi, később pedig az is elhangzott, hogy „nincs itt semmi látnivaló”; ez volt az, ami törést hozott Green és Trump viszonyában a szakértő szerint, és a párton belül más erős emberek is felsorakoztak Green mellett az átláthatóságért, ami sokat késett, ha egyáltalán a mostani törvény szavatolja azt.

Csizmazia Gábor említett másik két agendát, amelyben hasadás van a republikánus oldalon:

• az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikája és Izrael támogatása
• az Irán elleni nyári légicsapás.

Green és Trump személyes viszonyában az jelenthetett további problémát, hogy Green az alsóházi képviselői tisztséget vélhetően georgiai szenátorira cserélné, esetleg kormányzó lenne, de készültek olyan közvélemény-kutatások, amelyek eredményei szerint egyik pozícióra sincs esélye, még elnöki támogatással sem, ezért Donald Trump „biztosra menne” a testületekben, ezért megvonta tőle a támogatást.

Hogy a konfliktusoknak lehet-e hatása a pártra vagy Donald Trump népszerűségére, arról Csizmazia Gábor azt mondta, talán kevésbé, de mégiscsak azt lehet mondani, hogy

ez egy tünet, jele annak, hogy megosztottság van, és „ki számított egy éve arra, hogy ez a vékony republikánus többség még vékonyabb lesz, vagy akár el is fogy?”

Jövőre az Egyesült Államokban márpedig félidős választások lesznek, és már most tudni, hogy körülbelül 42 képviselő, illetve 10 szenátor nem újrázna; ezek többsége, tehát több mint 30 fő republikánus.

„Persze attól még indulhatnak más republikánus jelöltek helyettük, és akkor adott esetben behúzhatják ezeket a helyeket, de látható, hogy teljes újratervezésre lesz majd szükség a következő félidős választásokat követően, ráadásul olyan az amerikai közhangulat, hogy hogy ha demokrata többség alakulna ki jövő novemberben, elképzelhető volna, hogy az egyik első dolguk az lesz, hogy Donald Trump bizonyos politikai, akár külpolitikai elképzeléseit is meghiúsítsák” – húzta alá Csizmazia Gábor.