Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Hóval borított épületek és utak Kabulban 2022. január 6-án. Abdul Gáni Baradar molla, a tálib vezetés miniszterelnök-helyettese január 7-én felszólította a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson segítséget a humanitárius válság felé sodródó Afganisztánnak. Az emberek több térségben éheznek, nincs pénzük, és a tél beköszönte is nehezíti az életüket. A tálibok 2021 augusztusában vették át a hatalmat, azóta a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap - felfüggesztették az Afganisztánnak szánt segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
Nyitókép: -

Valósággal megnyíltak a börtönajtók Afganisztánban

És nem csak 3204 elítélt örülhet.

Több mint 3000 elítéltnek adott amnesztiát az afganisztáni tálib kormány, a hírt az ország legfelsőbb bírósága jelentette be kedd este.

A tájékoztatás szerint a döntés összesen 3204 embert érint, további 4317-nek pedig csökkentették büntetési tételét.

A bíróság hozzátette, hogy az amnesztiát egy különleges bizottság "átfogó vizsgálata" nyomán hozták meg.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×