A négy hétig tartott 125 órányi heves vitasorozat után, amelynek során 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők – egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról – a parlament 577 fős alsóházában 404-en (egyetlen támogató szavazat mellett) elutasították a szöveg bevételi részét, elvetve ezzel a teljes törvényjavaslatot, anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna.

A francia parlamenti eljárás értelmében a felsőház, a szenátus ezek után a kormány eredeti szövegét fogja megvizsgálni a jövő héten, a kompromisszumos módosítások nélkül.

Sébastien Lecornu kisebbségi kormánya némi késedelemmel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, miközben

az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják továbbra is a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál. A költségvetést azonban mindegyik csoport elutasította, csak egy centrista képviselő szavazott igennel.

Bár a kormányzat látszólag még azt reméli, hogy megtalálható a kompromisszum ahhoz, hogy a parlament az év vége előtt elfogadja a szöveget, a többség megtalálása egyre bizonytalanabbá vált a megosztott elnöki tábor, a feszültségekkel teli baloldal és a jobboldali pártok egyesülését szorgalmazó Marine Le Pen által vezetett szuverenista jobboldal között.

Amélie de Montchalin költségvetési miniszter az X közösségi oldalon az elutasító szavazást követően a „szélsőségesek cinikus hozzáállását” bírálta, ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lehetséges még kompromisszum.

A szocialisták korábban megállapodtak a kormánnyal arról, hogy nem buktatják meg a miniszterelnököt, cserébe a 2023-ban elfogadott nyugdíjreform felfüggesztéséért,

s azt is remélték, hogy a viták lehetővé teszik a szupergazdagok vagyonára kivetett új adónem bevezetését. De az erre vonatkozó javaslatokat elutasította a képviselők többsége.

Boris Vallaud, a szocialisták frakcióvezetője szerint a tervezett bevételi oldal nem elegendő a kiadási megtakarítások kompenzálására, de pártja továbbra is a „kompromisszumot fogja keresni”.

Jóllehet a miniszterelnök – aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti – elkötelezte magát, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, elképzelhető, hogy a kormány mégis ezt a megoldást választja, ha a parlament nem dönt időben a költségvetésről. Ez esetben Sébastien Lecornu arra számít, hogy a 2026. tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás.

A másik lehetőség egy rendkívüli törvény megszavazása, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy jövőre is folytassa a már meglévő adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők meg nem szavazzák a tényleges költségvetést.