Arról tanúskodnak azok az adatok, amelyeket a wiesbadeni székhelyű szövetségi statisztikai hivatal tett közzé, hogy Kína ismét az első helyre került Németország kereskedelmi partnereinek listáján, megelőzve az Egyesült Államokat is.

Az adatokból ugyanakkor kitűnt, hogy ebben egyáltalán nem a német export, hanem a kínai import a „ludas”.

A cáfolhatatlan kereskedelmi adatok közvetlenül azt követően láttak napvilágot, hogy a külpolitikai nézeteltérések mellett német részről egy „diplomáciai baki” árnyékolta be a kapcsolatokat. A májusban hivatalba lépett Merz-kormány képviseletében bemutatkozó látogatást tett volna Pekingben Johann Wadephul külügyminiszter. Ő azonban a kínai kormány megrökönyödésére egyik pillanatról a másikra indoklás nélkül elhalasztotta a tervezett vizitet.

Peking ezt nem hagyta válasz nélkül, és német részről szó szerint „több tiszteletet” követelt. A pekingi szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ fontos gazdaságaiként a két ország közötti együttműködés mindkét fél számára előnyös.

Különösen a jelenlegi helyzetben Németországnak és Kínának fenn kell tartania a kölcsönös tiszteletet és egyenlőséget, a kölcsönös kapcsolatokat a „helyes úton” kell előmozdítaniuk

– fogalmazott a kormányszóvivő.

Információk szerint a halaszás hátterében az európai, ezen belül a német neheztelés állt amiatt, hogy Kína korlátozza a ritkaföldfémek exportját.

Mindenesetre Wadephul lemondott látogatását három héttel később Berlin a külügyminiszternél egy fokkal magasabb szinten igyekezett pótolni. Az alkancellár, egyben pénzügyminiszter, Lars Klingbeil épp ezekben a napokba nagyszámú küldöttség élén a kínai fővárosban és Sanghajban elsősorban a gazdasági, illetve kereskedelmi együttműködésről folytatott tárgyalásokat.

Az Oroszországhoz fűződő viszonnyal, illetve az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatos nézeteltéréseket alig említették.

A wiesbadeni hivatal ezzel párhuzamosan tette közzé az említett adatokat, amelyek feltárták, hogy Kína Németország első számú kereskedelmi partnere. Az ok a megnövekedett német import, miközben a Kínába irányuló export csökkent.

Az import eredményezte azt, hogy a januártól szeptemberig terjedő időszakban a Kínával való kereskedelmi forgalom a tavalyi hasonló időszak adataival összevetve 0,6 százalékkal 185,9 milliárd euróra nőtt. Ugyanakkor az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi volumen hasonló összehasonlításban 3,9 százalékkal, 184,7 milliárd euróra csökkent.

A mostani kereskedelmi képlet az Egyesült Államok megelőzése ellenére ugyanakkor egyáltalán nem új keletű.

Kína már 2016 és 2023 között is Németország legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de 2024-ben az Egyesült Államok leszorította az első helyről.

Ami a exportot illeti, a Kínába irányuló német kivitel az említett időszakban mintegy 12 százalékkal csökkent, aminek egyik legfőbb oka a német autók exportjának szinte teljes összeomlása. Az export illetően az amerikai elnök vámháborúja ellenére az Egyesült Államok áll az első helyen, és Kína csupán a hatodik.

Elemzők szerint a Kínából származó német import mindenekelőtt a különböző elektromos termékek, tovább gépipari berendezések, valamint a ruházati cikkek területén nőtt.