Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
2025. február 23-án Kijevben készített kép Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettesről, gazdasági miniszterről Az ukrán parlament július 17-én megszavazta Szviridenko miniszterelnöki kinevezését. Elődje, Denisz Smihal öt év szolgálat után távozik a kormányfői posztról, de a hírek szerint ő váltja Rustem Umerovot a védelmi miniszteri székben.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Hatalmas átvilágítási akció kezdődik Ukrajnában

Az energetikai szektorban leleplezett korrupciós ügy miatt minden állami vállalatot ellenőriznek Ukrajnában - jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegramon.

„Átfogó megoldást készítünk minden állami vállalat, köztük az energetikai cégek számára. Ellenőrzést végzünk, és arra kértük a felügyelőbizottságokat, hogy vizsgálják meg cégük működésének állapotát, különösen a beszerzések terén” – közölte Szviridenko. Emlékeztetett arra, hogy a kormány már meghozta az első döntéseket: két miniszter menesztésére nyújtottak be javaslatot a parlamentben, szankciók alá vonták a korrupciós ügyben érintetteket, továbbá felfüggesztették az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vezetőségét, és ellenőrzést indítottak az állami vállalatnál.

„A teljes körű háború idején, amikor az ellenség napi szinten rombolja az energetikai infrastruktúrát, és az ország az áramkimaradások ütemtervei szerint él, bármilyen korrupció elfogadhatatlan” – hangsúlyozta a kormányfő.

Kiemelte még, hogy a kormány egymilliárd hrivnyát (9,34 milliárd forint) különít el a támadások következményeinek felszámolására a leginkább érintett frontközeli régiókban. Ez 93 kistérséget érint Dnyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Herszon, Szumi, Harkiv és Csernihiv megyékben. A finanszírozás öt területre irányul: menedékhelyek építése és felszerelése, a kulcsfontosságú berendezések további védelme, vészhelyzeti mentési munkák, mérnöki hálózatok javítása, valamint üzemanyag-tartalék létrehozása – fejtette ki a miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×