Meghalt három amerikai, egy kanadai és egy olasz mászó, valamint két nepáli hegyi vezető, eltűnt négy ember, öt pedig megsérült, amikor lavina zúdult rá a himalájai Rolwaling-völgyben az 5600 méter magas Yalung Ri csúcsa alatt 4900 méteren lévő alaptáborra a Kathmandu Post információi szerint. Az Inforádiónak nyilatkozó szakértő szerint egyelőre nem tudják biztosan, hogy pontosan mi történt.

Egyelőre nem a legpontosabb hírek jutnak ki a nagyvilágba, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy a lavina konkrétan az alaptáborban volt – mondta Pintér László, a Mozgásvilág hegymászó szakújságírója, aki szerint az valószínűbb, hogy már elindultak valamilyen irányba fölfelé az alaptáborból, és útközben érte őket valahol a lavina, az alaptábor közelében.

Az alaptáborokat nem véletlenül telepítik oda, ahova. Viszonylag ritkán jut el lavina alaptáborig

– hangsúlyozta Pintér László, hozzátéve: azért persze volt már rá példa, még a Mount Everest nepáli alaptáborában is. De az kétségtelen tény, hogy a globális felmelegedés miatt a magas hegyeken is sokkal kiszámíthatatlanabb lett az időjárás – tette hozzá Pintér László.

A klímaváltozás miatt egyenlőtlenebb lett a csapadékeloszlás és nagyobbak a szélsőségek. Ritkábban van csapadék, de olyankor több hullik egyszerre. Ha hó formájában jön, a lavinaveszély is megnő. A nyári időszakban a környező országokban nagyon sokszor látni földcsuszamlásokat, sárlavinákat, kőomlásokat. Ezek korábban is voltak, de nem ilyen mennyiségben és sűrűséggel. Ugyanez a téli időszakra is vonatkozik a lavinákkal kapcsolatban, amikor extrémebb csapadék hullik, akkor sokkal nagyobb a lavinaveszély – mondta a szakújságíró.

„Nehéz bármit mondani erre a konkrét esetre, de

amekkora hó ott esett az elmúlt napokban, az finoman szólva is furcsa, hogy elindult 15 ember fölfelé ilyen kondíciók között. Ordít a szituáció ilyenkor, hogy nagyon nagy a lavinaveszély,

mert a havazás után gyakorlatilag az első jó idős napon indultak el fölfelé” – tette hozzá.

Az is benne volt a tragédiában, hogy a helikopter nem tudott időben felszállni, részben időjárási okokból, részben meg az engedélyek miatt. Aki a hegyekbe megy, annak nagyon-nagyon figyelnie kell egyrészt az időjárás-előrejelzést, másrészt magát a konkrét időjárási helyzetet, hogy mennyi hó esett mennyi idő alatt, mekkora széllel jött, kellenek-e valamilyen szintű alapismeretek, lavinaismeret, időjárási ismeretek ahhoz, hogy az ember megfelelő döntést tudjon hozni adott esetben saját maga is, és ne feltétlenül csak a hegyi vezetőire hallgasson – hangsúlyozta Pintér Lálszló, hozzátéve: „Nepálban azért nem mindenki hegyi vezető, akit hegyi vezetőnek hívnak, az embernek egyszerűen muszáj rendelkeznie egy olyan alaptudással, amivel önállóan is jó döntést tud hozni, és mondjuk konzervatívabban dönt egy ilyen szituációban”.

A nepáli hatóságok az ország másik részén, a Panbari-hegynél is keresnek két olasz alpinistát, akikkel szombat óta megszakadt a kapcsolat.

(Nyitóképünk illusztráció)