Infostart.hu
eur:
367.41
usd:
323.11
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Pixabay

Lettország egy kilépési döntése miatt aggódik az Európa Tanács

Példátlan és felettébb aggasztó visszalépést jelent a nők jogai és az emberi jogok tekintetében, hogy a lett parlament úgy döntött, az ország kilép a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményből - jelentette ki Teódorosz Ruszópulosz, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke.

A lett parlament pénteken szavazta meg az ország kilépését az Isztambuli Egyezményből. Amennyiben a testület döntését az államfő is jóváhagyja, a balti ország lehet az első európai uniós tagállam, amely elhagyja a megállapodást.

"Felettébb riasztónak tartom a lett parlament döntését, miszerint kilép az Isztambuli Egyezményből, alig több mint egy évvel azután, hogy az hatályba lépett az országban" - fogalmazott közleményében a PACE elnöke.

Teódorosz Ruszópulosz hangsúlyozta: Lettország döntése veszélyes üzenetet hordoz arról, hogy a nők biztonsága és méltósága megkérdőjelezhető, vagy alku tárgyát képezheti.

Közölte, a sietve meghozott és dezinformáció által befolyásolt döntés annak ellenére született, hogy több mint 11 ezer lett állampolgár petíciót írt alá, felszólítva Lettországot az egyezményben maradásra. Az a tény, hogy kezdeményezést még csak meg sem vitatják, azt mutatja, milyen kevés teret kap a demokratikus párbeszéd a nők jogaival kapcsolatban - jelentette ki.

Leszögezte: a lett parlamentben javasolt úgynevezett "alternatív terv" nem helyettesítheti az Isztambuli Egyezményt, amely átfogó keretet biztosít egyebek mellett a nők elleni erőszak megelőzésére, a nők védelmére, és a vonatkozó büntetőeljárás lefolytatására. Mivel mindezek nem szerepelnek a "homályos" javaslatban, az intézkedés eredménye a nők és lányok védelmének visszaesése lesz Lettországban - hívta fel a figyelmet.

Lettország döntésével Törökországot követi, ahol az ország 2021-es kilépése óta meredeken megnőtt a nőgyilkosságok és a nők elleni erőszakos cselekmények számai. A kilépésről szóló döntés üzenete lesújtó: a nők elleni erőszakot nem veszik komolyan - jelentette ki.

"2025 végén, Európa szívében, nem fogadhatjuk el, hogy csorbulnak a nők és lányok alapvető jogai az erőszakmentes élethez. Ezért arra kérem a lett hatóságokat és a parlament képviselőit, hogy fontolják meg a döntést, hallgassák meg a nők hangját, és álljanak ismét az emberi méltóság, az egyenlőség és az igazságosság oldalára" - tette hozzá közleményében a strasbourgi székhelyű Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke.

Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×