Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tufan Erhürman, az ellenzéki Török Köztársasági Párt (CTP) vezetõje és jelöltje a feleségével, Nilen Bektas Erhürmannal szavaz az önhatalmúlag kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökválasztásán Nicosiában 2025. október 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Nedim Enginsoy

Kis lépés Ciprus újraegyesítése felé

Az ellenzéki Tufan Erhürman győzött az egyedül Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságban vasárnap tartott elnökválasztáson.

A Legfőbb Választási Tanács - teljes feldolgozottságot tükröző - közlése szerint Tufan Erhürman már az első fordulóban győzelmet aratott a voksok 62,76 százalékával. A hivatalban lévő elnök, Ersin Tatar a voksok 35,85 százalékát szerezte meg.

A hivatalban lévő elnök, a 65 éves Ersin Tatar Ciprus végleges megosztásának támogatója és az Észak-ciprusi Török Köztársaság nemzetközi elismerését szorgalmazza, hogy még szorosabban igazodjon Törökországhoz politikai, gazdasági és társadalmi értelemben is.

Az 55 éves Tufan Erhürman ugyanakkor egy úgynevezett kétzónás szövetségi állam létrehozásáról szóló tárgyalások újrafelvételét szorgalmazza a sziget görög lakóival.

Ciprus északi részére 1974-ben bevonult a török hadsereg, miután ciprusi görög puccsisták athéni támogatással átvették a hatalmat Nicosiában, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal. A sziget északi részén 1983-ban létrejött a csak Ankara által elismert "Észak-ciprusi Török Köztársaság". Az újraegyesítésről folytatott tárgyalások azóta is újra és újra kudarcba fulladnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×