Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Nyitókép: Facebook/Transzilván

Kelemen Hunor: sokáig nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek ránk, innen kellett bizalmat építenünk

Megvannak a történelmi okai is annak, hogy a magyar közösség, illetve azt képviselve az RMDSZ államalkotó tényezőként gondol magára Romániában – mondta egy interjúban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szervezet zsukiménesi kongresszusa után.

Erős üzenetértéke van annak, hogy a magyar és a román kormányfő is részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) XVII. kongresszusán – mondta Kelemen Hunor a Transzilván hétvégi adásában. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, „a magyar közösség egyfajta híd szerepét tölti be a két ország között”. Hozzátette: az 1,2 milliós lélekszámú magyar közösség több mint egy etnikai kisebbségi szervezet Romániában. Szerinte megvannak a történelmi okai is annak, hogy a magyar közösség, illetve azt képviselve az RMDSZ „államalkotó tényezőként” gondol magára. Úgy véli, „több, mint gesztus”, hogy a magyar és a román miniszterelnök is megtisztelte a jelenlétével a Zsukiménesen tartott kongresszust.

Kelemen Hunor azt mondta az interjúban, hogy miközben az RMDSZ egy megbízható partner, az elmúlt 35 évben Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek az erdélyi magyar közösségre. Mint fogalmazott,

„ez megalázó volt, és innen bizalmat építeni, nem egy egyszerű történet”.

Beszélt arról is, hogy ha egyeztetnek román politikusokkal, mindig az értésükre adják, hogy „az erdélyi magyar közösség ebben az országban él, és akkor is ebben az országban élt, amikor Erdély nem volt Románia része, és a jövőben is ebben az országban, a szülőföldjén akar élni a kulturális örökségével együtt”.

Az RMDSZ elnöke szerint a romániai megszorító intézkedések veszélybe sodorhatják az identitás megőrzését szolgáló intézményeiket, ha nélkülük hoznak döntéseket, de ha a kormány része az RMDSZ, akkor könnyebb a dolguk. Üzent azoknak is, akik a határon túli magyarok szavazatát el akarnák venni. Mint mondta,

Erdély az anyaországnak, Magyarországnak az elmúlt évtizedekben „többet adott, mint amennyit kapott”.

Indoklása szerint orvosok, mérnökök, tanárok, szakemberek, művészek és sportolók tanultak, illetve szereztek diplomát erdélyi iskolákban, közülük sokan most Magyarországon tevékenykednek. Kiemelte, hogy az elmúlt tizenöt évben Magyarországon megvolt a kormányzati akarat arra, hogy kulturálisan és a közös hagyományokat őrizve egységbe fogják a Magyarország határain túl élő magyar közösségeket.

Kelemen Hunor az interjúban kitért arra is, hogy nincs kapcsolata a Tisza Párttal. Felidézte, hogy Magyar Péter Nagyváradon azt mondta egy májusi fórumon, hogy szerinte az RMDSZ azért maradt az Európai Néppártban, hogy kémkedjen a Fidesznek. Mint fogalmazott, ilyen vád után „nehéz normális kapcsolatot elképzelni” vele és pártjával, főleg annak tudatában, hogy a román társadalom jelentős része 35 éve úgy tekint a magyar közösségre és az RMDSZ-re mint „kockázati tényező”. A románok Kelemen Hunor szerint Magyar Péter kijelentése után azt is hangoztathatják, hogy „na, ugye mi megmondtuk”.

„Az RMDSZ már akkor is az Európai Néppártban politizált, amikor a Fidesz még a Liberális Internacionálé tagja volt” – reagált Magyar Péter vádjaira az RMDSZ elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×