Infostart.hu
eur:
386.86
usd:
328.78
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Facebook/Transzilván

Kelemen Hunor: sokáig nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek ránk, innen kellett bizalmat építenünk

Megvannak a történelmi okai is annak, hogy a magyar közösség, illetve azt képviselve az RMDSZ államalkotó tényezőként gondol magára Romániában – mondta egy interjúban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szervezet zsukiménesi kongresszusa után.

Erős üzenetértéke van annak, hogy a magyar és a román kormányfő is részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) XVII. kongresszusán – mondta Kelemen Hunor a Transzilván hétvégi adásában. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, „a magyar közösség egyfajta híd szerepét tölti be a két ország között”. Hozzátette: az 1,2 milliós lélekszámú magyar közösség több mint egy etnikai kisebbségi szervezet Romániában. Szerinte megvannak a történelmi okai is annak, hogy a magyar közösség, illetve azt képviselve az RMDSZ „államalkotó tényezőként” gondol magára. Úgy véli, „több, mint gesztus”, hogy a magyar és a román miniszterelnök is megtisztelte a jelenlétével a Zsukiménesen tartott kongresszust.

Kelemen Hunor azt mondta az interjúban, hogy miközben az RMDSZ egy megbízható partner, az elmúlt 35 évben Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek az erdélyi magyar közösségre. Mint fogalmazott,

„ez megalázó volt, és innen bizalmat építeni, nem egy egyszerű történet”.

Beszélt arról is, hogy ha egyeztetnek román politikusokkal, mindig az értésükre adják, hogy „az erdélyi magyar közösség ebben az országban él, és akkor is ebben az országban élt, amikor Erdély nem volt Románia része, és a jövőben is ebben az országban, a szülőföldjén akar élni a kulturális örökségével együtt”.

Az RMDSZ elnöke szerint a romániai megszorító intézkedések veszélybe sodorhatják az identitás megőrzését szolgáló intézményeiket, ha nélkülük hoznak döntéseket, de ha a kormány része az RMDSZ, akkor könnyebb a dolguk. Üzent azoknak is, akik a határon túli magyarok szavazatát el akarnák venni. Mint mondta,

Erdély az anyaországnak, Magyarországnak az elmúlt évtizedekben „többet adott, mint amennyit kapott”.

Indoklása szerint orvosok, mérnökök, tanárok, szakemberek, művészek és sportolók tanultak, illetve szereztek diplomát erdélyi iskolákban, közülük sokan most Magyarországon tevékenykednek. Kiemelte, hogy az elmúlt tizenöt évben Magyarországon megvolt a kormányzati akarat arra, hogy kulturálisan és a közös hagyományokat őrizve egységbe fogják a Magyarország határain túl élő magyar közösségeket.

Kelemen Hunor az interjúban kitért arra is, hogy nincs kapcsolata a Tisza Párttal. Felidézte, hogy Magyar Péter Nagyváradon azt mondta egy májusi fórumon, hogy szerinte az RMDSZ azért maradt az Európai Néppártban, hogy kémkedjen a Fidesznek. Mint fogalmazott, ilyen vád után „nehéz normális kapcsolatot elképzelni” vele és pártjával, főleg annak tudatában, hogy a román társadalom jelentős része 35 éve úgy tekint a magyar közösségre és az RMDSZ-re mint „kockázati tényező”. A románok Kelemen Hunor szerint Magyar Péter kijelentése után azt is hangoztathatják, hogy „na, ugye mi megmondtuk”.

„Az RMDSZ már akkor is az Európai Néppártban politizált, amikor a Fidesz még a Liberális Internacionálé tagja volt” – reagált Magyar Péter vádjaira az RMDSZ elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

Vasárnap Floridában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra az orosz-ukrán béketervben, a Kijev számára nyújtandó biztonsági garanciákról pedig elvileg meg is egyeztek. A Kreml figyelmeztetett: ha tárgyalásos úton nem sikerül rendezni a helyzetet, folytatódni fognak a támadások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×