Infostart.hu
eur:
361.91
usd:
307.81
bux:
138818.03
2026. április 20. hétfő Tivadar
Nyitókép: Facebook/Transzilván

Kelemen Hunor: sokáig nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek ránk, innen kellett bizalmat építenünk

Megvannak a történelmi okai is annak, hogy a magyar közösség, illetve azt képviselve az RMDSZ államalkotó tényezőként gondol magára Romániában – mondta egy interjúban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szervezet zsukiménesi kongresszusa után.

Erős üzenetértéke van annak, hogy a magyar és a román kormányfő is részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) XVII. kongresszusán – mondta Kelemen Hunor a Transzilván hétvégi adásában. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, „a magyar közösség egyfajta híd szerepét tölti be a két ország között”. Hozzátette: az 1,2 milliós lélekszámú magyar közösség több mint egy etnikai kisebbségi szervezet Romániában. Szerinte megvannak a történelmi okai is annak, hogy a magyar közösség, illetve azt képviselve az RMDSZ „államalkotó tényezőként” gondol magára. Úgy véli, „több, mint gesztus”, hogy a magyar és a román miniszterelnök is megtisztelte a jelenlétével a Zsukiménesen tartott kongresszust.

Kelemen Hunor azt mondta az interjúban, hogy miközben az RMDSZ egy megbízható partner, az elmúlt 35 évben Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek az erdélyi magyar közösségre. Mint fogalmazott,

„ez megalázó volt, és innen bizalmat építeni, nem egy egyszerű történet”.

Beszélt arról is, hogy ha egyeztetnek román politikusokkal, mindig az értésükre adják, hogy „az erdélyi magyar közösség ebben az országban él, és akkor is ebben az országban élt, amikor Erdély nem volt Románia része, és a jövőben is ebben az országban, a szülőföldjén akar élni a kulturális örökségével együtt”.

Az RMDSZ elnöke szerint a romániai megszorító intézkedések veszélybe sodorhatják az identitás megőrzését szolgáló intézményeiket, ha nélkülük hoznak döntéseket, de ha a kormány része az RMDSZ, akkor könnyebb a dolguk. Üzent azoknak is, akik a határon túli magyarok szavazatát el akarnák venni. Mint mondta,

Erdély az anyaországnak, Magyarországnak az elmúlt évtizedekben „többet adott, mint amennyit kapott”.

Indoklása szerint orvosok, mérnökök, tanárok, szakemberek, művészek és sportolók tanultak, illetve szereztek diplomát erdélyi iskolákban, közülük sokan most Magyarországon tevékenykednek. Kiemelte, hogy az elmúlt tizenöt évben Magyarországon megvolt a kormányzati akarat arra, hogy kulturálisan és a közös hagyományokat őrizve egységbe fogják a Magyarország határain túl élő magyar közösségeket.

Kelemen Hunor az interjúban kitért arra is, hogy nincs kapcsolata a Tisza Párttal. Felidézte, hogy Magyar Péter Nagyváradon azt mondta egy májusi fórumon, hogy szerinte az RMDSZ azért maradt az Európai Néppártban, hogy kémkedjen a Fidesznek. Mint fogalmazott, ilyen vád után „nehéz normális kapcsolatot elképzelni” vele és pártjával, főleg annak tudatában, hogy a román társadalom jelentős része 35 éve úgy tekint a magyar közösségre és az RMDSZ-re mint „kockázati tényező”. A románok Kelemen Hunor szerint Magyar Péter kijelentése után azt is hangoztathatják, hogy „na, ugye mi megmondtuk”.

„Az RMDSZ már akkor is az Európai Néppártban politizált, amikor a Fidesz még a Liberális Internacionálé tagja volt” – reagált Magyar Péter vádjaira az RMDSZ elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák vagy megépíthetnék fészkeiket. Körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból minden augusztusban, ennek két globális és két hazai oka van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Mára virradóra az orosz erők közel 20 alkalommal támadták Dnyipro három járását drónok és tüzérség bevetésével, ezt Olekszandr Hanzsa, a megye katonai közigazgatási vezetője közölte. Egy ember megsebesült. Hanzsa szerint Nyikopol járásban a támadások célpontjai Nyikopol, Cservonohrihorivka, Mirove és Pokrovszk települések voltak. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is hatalmas dróntámadás érte az Ukrinform tudósítása szerint, itt robbanásokat hallottak, és drónbecsapódásról is érkeztek jelentések. A lezuhant drón két lakóházban és egy oktatási intézményben okozott károkat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, Moszkva "pozitívan értékeli az isztambuli tárgyalások újraindításának lehetőségét", azonban a "tárgyalások újraindításának kérdése nem az elsődleges prioritásunk". Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×