Nyolc év, öt év, sőt kivételes esetekben három év. Így változott a menekültek tényleges befogadásának, más szóval honosításának ideje, azaz a német állampolgárság, illetve útlevél megszerzésének lehetősége. Az addigi nyolcról öt, illetve három évre történő "lefaragást 2024-ben még az előző, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár által vezetett, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló hárompárti koalíció fogadtatta el.

A legrövidebb idő, a „turbó honosítás” három év volt.

Ez egyfajta jutalmazást jelentett a rendkívüli beilleszkedési készségért, a stabil, akár önkéntes munkavállalásért és nem utolsó sorban a német nyelv elsajátítása érdekében tett erőfeszítésekért.

A Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár vezette, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló kormánykoalíció május első hetében történt hivatalba lépése óta több intézkedést hozott a menekültpolitika szigorítására. Ennek jegyében első lépésként a határellenőrzések szigorításával az illegális migrációnak hirdetett harcot, amit a kitoloncolások szigorítása követett.

A tervezett következő, ha a Bundestag ehhez áldását adja, a mindössze három év után adható „turbó honosítás” eltörlése lenne. A koalícióban kisebbségben lévő SPD – múlt évi kezdeményező szerepe ellenére – támogatta ezt ami előfeltétele volt annak, hogy a tervezet egyáltalán a parlament elé kerüljön. A javaslat fő szószólója a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter, Alexander Dobrindt volt, aki nyilatkozatában a turbó honosítást eleve elhibázott lépésnek nevezte.

Január óta több mint 27 ezer ember kapott német állampolgárságot,

de különböző médiumok kutatásai szerint a „turbó honosítások” eddig ennek csak kis részét tették ki.

A gyorsított honosítás visszavonása nem változtat azon, hogy a német útlevél megszerzéséhez szükséges ötéves határidő érvényben marad, mint ahogy továbbra fennmarad a kettős állampolgárság lehetősége is.

Az ellenzéki Zöldek és a Baloldal Pártja bírálta a gyorsított honosítás letörlésének tervét. A Zöldek elnöke szerint ez rossz jelzés olyan időszakban, amikor – mint fogalmazott – „minden erőre” szükség van. ćA tavalyi reform modernebbé, nyitottabbá és igazságosabbá tette az országot” – érvelt a zöldpárti politikus.

Az ellenzék vezető ereje, egyben a CDU/CSU után a Bundestag második legerősebb pártja, az AfD egyelőre nem foglalt állást a tervezettel kapcsolatban. A radikális jobboldali párt, amely a felmérések szerint az elmúlt hetekben a népszerűségi lista első helyére került, a menekültpolitika szigorításának hosszú ideje legfőbb képviselője.

A kétnapos parlamenti ülés napirendjén szerepel még a közös európai menekültügyi rendszer (GEAS) reformja is. A tervezet egységes menekültügyi eljárásokat irányoz elő az EU külső határain azzal a céllal, hogy közvetlenül onnan lehessen kitoloncolni menekülteket. Az érintetteket biztonságos országokba kellene visszaküldeni, és lehetőség szerint ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást. Németország alapvetően támogatja a reformtervezetben foglaltakat. Alexander Dobrindt belügyminiszter azonban erőteljesebb szigorítást sürget, erre vonatkozóan törvényjavaslatot terjesztett elő. A Bundestag erről csütörtökön szavaz. A tagállamok korábban úgy foglaltak állás, hogy a reformnak legkésőbb 2026 júniusáig élete kell lépnie.