Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtóértekezletet tart az uniós testület brüsszeli székházában a NATO főtitkára, Mark Rutte részvételével tartandó bizottsági ülés előtt 2025. szeptember 30-án.
Nyitókép: Virginia Mayo

Elbukott az Ursula von der Leyen elmozdítását célzó két bizalmatlansági indítvány

Két indítványról is szavazott az Európai Parlament. Mindkettő esetében sok voks hiányzott ahhoz, hogy végül sikerrel járjon.

Politikailag túlélte a bizalmi szavazást az Európai Parlamenben Ursula von der Leyen és az általa vezetett Európai Bizottság, egyik, az elmozdítására irányuló kezdeményezés sem érte el csütörtökön az elfogadásához szükséges többséget.

Azonban - mint erre az Index összeállítása rávilágít - ezek a kísérletek nem érnek véget.

A két mostani indítvány egyikét a Patrióták (PfE) nyújtották be, de az 594 képviselőből csak 179 támogatta, 378 ellenezte. A szélsőbaloldali Baloldal indítványát ennél is kevesebben (133) támogatták a szükséges 360 helyett.

A magyar képviselőcsoportok anyapártjai közül az Európai Néppárt bizalmáról biztosította a német politikust, de ugyanígy tett az S&D is, előbbinek a Tisza Párt, utóbbinak a DK a tagja. A Mi Hazánkat is a soraiban tudó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) viszont a buktatás mellett érvelt.

A strasbourgi szavazáson Ursula von der Leyen nem volt jelen, mivel a szerda délelőtti vitán való részvétele után visszautazott Brüsszelbe, ott csütörtökön már az Európai Bizottság által szervezett Global Getaway Forumon van jelenése.

A Patrióták egyébként alkalmatlanság miatt akarták elmozdítani Ursula von der Leyent, a baloldaliak pedig a gázai népirtást követő izraeli szankciók hiánya miatt.

Legutóbb július 10-én szavazott az Európai Parlament egy, az Európai Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványról, amely ugyanígy elbukott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×