A brit Financial Times számolt be arról, hogy az Európai Unió kénytelen volt óvintézkedéseket bevezetni, mert az egyes tagállamok területén mind gyakrabban fordulnak elő gyújtogatások, kibertámadások, az infrastruktúra elleni szabotázsakciók és gyanús drónok berepülései. Az európai hírszerző szolgálatok az orosz nagykövetségek munkatársait gyanúsítják azzal, hogy a diplomáciai mentességük mögé bújva szervezik és irányítják ezeket a provokációkat.

Az új szabályozás értelmében az EU fővárosaiba akkreditált orosz diplomatáknak értesíteniük kell a többi tagállamot, mielőtt átlépnék a nemzeti határokat. A Cseh Köztársaság által kezdeményezett korlátozások célja, hogy megakadályozza az oroszok ellenőrizhetetlen mozgását a schengeni övezeten belül. Prága már 2023 májusa óta szorgalmaz egy ilyen szabályozást, és ennek megfelelően több orosz diplomata beutazását is megtiltotta. Ján Lipavsky leköszönő külügyminiszter pedig bejelentette, hogy a jövőben korlátozzák azoknak beutazását, akiknek ehhez nem kapták meg a cseh kormány engedélyét.

2024 júniusában a Reuters hírügynökség azt jelentette, hogy Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia csatlakozott a cseh felhíváshoz, és közös levélben kérte az EU támogatását Josep Borrelltől, az akkori külügyi biztostól.

Moszkva természetesen visszautasította az unióból érkező vádakat, és megtorlást helyezett kilátásba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: „Sajnos az európaiak mindent megtesznek annak érdekébe, hogy újból falak épüljenek közénk.”

Ugyanakkor a brit újság arra emlékeztet, hogy Csehország álláspontja nagyon is érthető, hiszen 2014-ben itt követték el az EU történetének egyik legsúlyosabb szabotázsát. Egy lőszerraktárban történt több robbanás, amelyek következtében ketten vesztették életüket. A nyomozók utóbb arra a következtetésre jutottak, hogy a merényletet az orosz katonai hírszerző ügynökség (GRU) emberei követhették el.

A csehek által kezdeményezett uniós korlátozás bevezetése egyelőre késedelmet szenved, mert Ausztria megpróbált külön záradékot csatolni a megállapodáshoz. Azt akarja elérni, hogy Brüsszel oldja fel Oleg Gyeripaszka orosz oligarcha vagyonának zárolását. Bécs így szeretné ellensúlyozni a Raiffeisen Bank veszteségeit, amit súlyos pénzbüntetésekkel okoztak a pénzintézetnek a különböző orosz bíróságok.

Az Európai Bizottság szeptember 19-én ismertette Oroszország elleni legutóbbi szankciócsomagját. Ennek középpontjában a bankokkal szembeni szigorító intézkedések, illetve olyan korlátozások állnak, amelyek révén csökkenteni lehet Oroszország olaj- és gázeladásokból származó bevételeit. Moszkva ugyanis jórészt ezekből pénzeli az Ukrajna elleni hadjáratát.