A helyzet nem rendkívüli abból a szempontból, hogy már a korábbi években is volt rá példa, és lényegében az 1980-as évek óta van forgatókönyv a kezelésére – mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor. Az egyes szövetségi intézményeknek előzetesen tervet kell készíteniük azzal kapcsolatban, hogy miben befolyásolja a működésüket a kormányzati leállás, ha nem tudnak megegyezni a költségvetésről. „A nagy kérdőjel, hogy lényegében senki nem tudja, hogy meddig fog tartani” – tette hozzá a szakértő, emlékeztetve, hogy például az első Trump-adminisztráció idején egyszer 35 napig húzódott. Kitért arra is, hogy bár a létfontosságú ügyeket nem érinti a leállás, ezzel együtt komolyabb kellemetlenséget is tud okozni az amerikai és akár külföldi állampolgároknak, ha szeretnének ügyeket intézni vagy bizonyos szolgáltatásokat igénybe venni.

A kormányzati leállásban érintett mintegy 700 ezer ember ilyenkor kényszerszabadságon van, és be sem mehet a munkahelyére. Technikailag ilyenkor nem kapnak fizetést, de 2019-ben, a 35 napos leállást követően hoztak egy olyan törvényt, miszerint kötelező utólagosan megkapniuk. „Ez amúgy azért kellemetlen, mert az Egyesült Államokban a közalkalmazottak nem havonta kapnak fizetést, hanem kéthetente, tehát egy hosszabb leállást megéreznek a pénztárcájukon” – jegyezte meg az NKE munkatársa. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiket a költségvetési vita nem érint, mert egy másik törvény alapján kapják a fizetésüket, nekik annyiban módosul az életük, hogy a kormányzati leállási terv szerint kell végezniük a munkájukat.

A mostani kormányzati leállás hátterében egy korábban elfogadott adójóváírás áll: 2021-ben, a koronavírus-járvány alatt a rendkívüli helyzetre hivatkozva az akkori demokrata többségű kongresszus megszavazta, hogy a legalacsonyabb jövedelmi sávba tartozó amerikaiak kapjanak adójóváírást annak érdekében, hogy olcsóbban juthassanak egészségbiztosításhoz. Ezt 2023-ban ugyan meghosszabbították – miközben a pandémia miatti veszélyhelyzet megszűnt –, de ez 2025 november-decemberében lejár. „Innentől kezdve ismerős a helyzet, mert a demokraták szeretnék meghosszabbítani, ami 24 millió amerikainak az olcsóbb egészségbiztosítását érintheti, míg a republikánusok azt mondják, meghosszabbítható lenne, de nem ebben a formában” – fogalmazott a szakértő. Ha nem fogják meghosszabbítani, akkor az érintett emberek, akik ezáltal elveszítik az adójóváírási lehetőségüket, csak magasabb díj mellett tudnak majd egészségbiztosítást kötni, amit viszont nem biztos, hogy mindenki megengedhet magának.

A szakértő szerint nagy kérdés, hogy ez mely politikusoknak „égne jobban a körmükre”. A republikánusok arra számítanak, hogy a demokratákéra, de nemcsak azért, mert általában ez a várakozásuk, hanem azért is, mert ők voltak azok, akik legutóbb úgy szavazták ezt meg, hogy idén év végén lejárjon. Hozzátette: bár a republikánusoknak többségük van mindkét házban, de nem akkora, hogy ezt átvigyék; 60 szavazat szükséges, amiből nekik 53 van, hárman átszavaznak, két demokrata és egy független, magyarán még négy hiányzik, így a demokraták oldalán pattog a labda. „Négy olyan emberre várnak, akik olyan államokból jönnek, ahol a következő félidős választásokon, jövő novemberben igen komoly megmérettetésre számíthatnak. Ezért sokan abban reménykednek, főleg a republikánus oldalon, hogy ez igazából csak idő kérdése, legfeljebb egy-két hét, lehet, hogy csak néhány nap, és meglesz a többség” – magyarázta Csizmazia Gábor a kormányzati leálláshoz vezető vita lényegét, hozzátéve: ez nem újdonság, gyakran használják politikai zsarolásra a politikai felek, hogy megkapják, amit akarnak, kellemetlen helyzetbe hozva a másik oldalt.