A grazi BORG Dreierschützen gimnáziumban az ámokfutást a középiskola egy volt diákja, a 21 éves Arthur A. június 10-én követte el. A felfegyverkezett merénylő alig hét perc alatt kilenc diákot mészárolt le, és egyik volt tanárnőjével is végzett. Ezt követően öngyilkosságot követett el.

A Christian Stocker kancellár vezette, a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ-ből és a baloldali liberális NEOS pártból álló kormány a merényletet követően szigorított az iskolák védelmén. A fenyegető tartalmú üzenetek megszaporodása miatt a kormánypártok megállapodtak az üzenetküldő alkalmazások megfigyelésében is.

Ausztriában eddig túl könnyű volt fegyverhez jutni. Az érvényben lévő jogszabály a fegyvertartást már a 18. év betöltésétől lehetővé tette. A 21 éves merénylő szintén már korábban engedéllyel jutott az ámokfutáshoz használt Glock pisztolyhoz, valamint egy sörétes puskához. Később kiderült, hogy mentálisan meglehetősen labilis volt.

A parlament alsóháza,a Nemzeti Tanács szerda délután név szerinti szavazással adta áldását az új, immár szigorított fegyvertartási törvényre, amelynek egyes elemei az ORF szerint azonnali hatállyal életbe léphetnek.

A szigorítás töb eleme ugyanakkor fokozatosan, mégpedig 2026 elején, illetve első felében léphet hatályba.

A név szerinti szavazást elsősorban az SPÖ kérte, mivel nem értett egyet az Osztrák Szabadságpárt képviselőinek azon fenntartásával, hogy a szigorítás a szabadság korlátozását jelenti.

"Biztonságot nem lehet a saját polgárokkal szembeni bizalmatlansággal teremteni" – bírálta már korábban a fegyvertartási törvény tervezett módosításait Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára. Pártja az illegális fegyverek birtoklásában látja az igazi problémát, amely ellen még egy szigorúbb fegyvertörvény sem tehetne semmit - állította a szabadságpárti vezető.

A törvénymódosítással a legális fegyverviselést még nehezebbé teszik

- tette hozzá.

A beszámolók szerint a parlamenti jóváhagyás nagy többséggel történt a kormánypártok mellett, az ellenzéki Zöldek képviselői is a szigorítás mellett szavaztak. Az ORF közszolgálati médium ismertetése szerint a Herbert Kickl vezette Szabadságpárt 57 parlamenti képviselője közül 50 a szigorítási csomag ellen szavazott.

Az új törvény legfőbb elemei közé tartozik

• a fegyverbirtoklási kártyához kötött fegyverek körének bővítése,
• a pszichológiai tesztek kiszélesítése,
• a visszamenőleges hatályú szabályozás,
• az ismétlődő megbízhatósági ellenőrzés, továbbá
• bizonyos fegyverek birtoklására vonatkozóan az alsó korhatár emelése.
• A magántulajdonban lévő fegyverek eladása csak bejegyzett kereskedőkön keresztül lesz engedélyezhető, továbbá
• erősíteni kívánják az illegális feketekereskedelem elleni fellépést is.

A tervezet előirányozta a szociális környezet fokozott védelmét is. Erre hivatkozva a jövőben bizonyos esetekben lehetőség lesz a fegyverek vásárlásának tilalmára. Ez magában foglalhatja a párkapcsolatban vagy a családban már elkövetett vagy lehetséges erőszakos bűncselekmények kivizsgálását.

Bizonyos fegyverek, így a B kategóriájú, nem harcászati lőfegyverek, köztük a kézifegyverek (revolverek, pisztolyok), a sörétes puskák és a félautomata lőfegyverek birtoklásának engedélyezését az eddigi 21 éves korról 25 évre emelik

Változik a C kategóriájú, úgynevezett hosszú fegyverek birtoklásának engedélyezése is (Langwaffe). A jövőben ezek 21 éves kortól lesznek elérhetők a korábbi 18 év helyett. Ezenkívül a jövőben kötelező lesz fegyvertartási kártya bemutatása a beszerzéshez. Az első alkalmazáshoz, illetve ezt követően pedig ötévente pszichológiai vizsgálatok szükségesek.

Korábbi értesülések szerint a szigorúbb szabályok bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal alkalmazandók.

A hatóságok így visszavonhatják az engedélyt azoktól, akik nem rendelkeznek érvényes vadászati engedéllyel, illetve szakértők szerint hajlamosak a fegyverek gondatlan kezelésére, illetve alkalmazására.

Gerhard Karner belügyminiszter az elmúlt 30 év legnagyobb fegyvertörvény-módosításáról beszélt.