Infostart.hu
eur:
381.07
usd:
322.23
bux:
128120.78
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Izraeli légicsapás éri a Gáza nyugati részén álló Mustaha toronyházat 2025. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Csicsmann László: a Hamász reagált a Trump-ultimátumra, de kétséges a gázai konfliktus rendezése

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek, hogy egyezzen bele az izraeli túszok elengedéséről és egy gázai övezeti tűzszünetről szóló megállapodásba. Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az Egyesült Államok átvette a korábbi közvetítők szerepét, és igyekszik lezárni a konfliktust.

Az Egyesült Államok elnökének szavait komolyan kell venni, olyannyira, hogy a Hamász jelezte is: hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a feltételekkel kapcsolatban – mondta Csicsmann László.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: október 7-én lesz a mostani gázai konfliktus kétéves évfordulója, amely időpontra Izrael a Gázai övezet teljes egészét szeretné kontroll alá helyezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy múlt héten az Egyesült Államokban volt egy egyeztetés a Trump-féle „gázai Riviéra” tervéről – ahol egyébként Tony Blair volt brit miniszterelnök is részt vett –, miszerint az Egyesült Államok tíz esztendőre átvenné a terület gondnokságát, és így haladna előre az újjáépítés.

A Corvninus tanára szerint Donald Trump vélhetően mielőbb rendezni szeretné a konfliktust, méghozzá Izrael feltételei mentén: a Hamász – feltételek nélkül – azonnal adja ki az izraeli túszokat, tegye le a fegyvert és adja át a hatalmat a Gázai övezetben. Utóbbi kettő teljesülését Csicsmann László igen kétségesnek tartja egy ellenálló terrorszervezet részéről. Annál is inkább, mert a Hamász meg azt szeretné elérni, hogy Izrael vonuljon ki teljes egészében az övezetből a túszok átadása fejében, ami szintén nem fog találkozni a másik oldal elképzeléseivel – tette hozzá.

Amerikai katonai beavatkozás mindenesetre nem valószínű, legalábbis szárazföldi hadműveletre. A korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Közel-Keleten inkább célzott légicsapásokban vállalnak részt, lásd Irán vagy a jemeni húszik ellen, mintsem szárazföldi háborúkban – mondta Csicsmann László, hozzátéve: Gáza esetében az amerikai beavatkozás amúgy sem igazán szükséges, hiszen a város ostromát Izrael maga is szüntelenül folytatja.

A korábban egyiptomi és katari közvetítéssel indult tűzszüneti tárgyalásokból az Egyesült Államok és Izrael amúgy már kiléperr, és láthatóan Washington vette kézbe a közvetítést – ismételte meg a Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint az továbbra is kérdéses, hogy megvalósítható-e a Trump-féle terv.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Bíróságra citálja a magyar kormány az Európai Bizottságot az orosz gáztilalom miatt

Bíróságra citálja a magyar kormány az Európai Bizottságot az orosz gáztilalom miatt

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg az orosz energiaimportot 2027 végéig kivezető REPowerEU-rendeletet – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kormány szerint a jogszabály sérti a tagállami hatásköröket és nem megfelelő jogalapon született, az eljárástól egy és háromnegyed, két éven belül várnak ítéletet. Közben az Európai Bizottság a leválást az energiabiztonság és a diverzifikáció kulcselemeként értelmezi, és a végrehajtást a közös uniós stratégia részeként kezeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×