Infostart.hu
eur:
365.59
usd:
325.32
bux:
144112.78
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Izraeli légicsapás éri a Gáza nyugati részén álló Mustaha toronyházat 2025. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Csicsmann László: a Hamász reagált a Trump-ultimátumra, de kétséges a gázai konfliktus rendezése

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek, hogy egyezzen bele az izraeli túszok elengedéséről és egy gázai övezeti tűzszünetről szóló megállapodásba. Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az Egyesült Államok átvette a korábbi közvetítők szerepét, és igyekszik lezárni a konfliktust.

Az Egyesült Államok elnökének szavait komolyan kell venni, olyannyira, hogy a Hamász jelezte is: hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a feltételekkel kapcsolatban – mondta Csicsmann László.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: október 7-én lesz a mostani gázai konfliktus kétéves évfordulója, amely időpontra Izrael a Gázai övezet teljes egészét szeretné kontroll alá helyezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy múlt héten az Egyesült Államokban volt egy egyeztetés a Trump-féle „gázai Riviéra” tervéről – ahol egyébként Tony Blair volt brit miniszterelnök is részt vett –, miszerint az Egyesült Államok tíz esztendőre átvenné a terület gondnokságát, és így haladna előre az újjáépítés.

A Corvninus tanára szerint Donald Trump vélhetően mielőbb rendezni szeretné a konfliktust, méghozzá Izrael feltételei mentén: a Hamász – feltételek nélkül – azonnal adja ki az izraeli túszokat, tegye le a fegyvert és adja át a hatalmat a Gázai övezetben. Utóbbi kettő teljesülését Csicsmann László igen kétségesnek tartja egy ellenálló terrorszervezet részéről. Annál is inkább, mert a Hamász meg azt szeretné elérni, hogy Izrael vonuljon ki teljes egészében az övezetből a túszok átadása fejében, ami szintén nem fog találkozni a másik oldal elképzeléseivel – tette hozzá.

Amerikai katonai beavatkozás mindenesetre nem valószínű, legalábbis szárazföldi hadműveletre. A korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Közel-Keleten inkább célzott légicsapásokban vállalnak részt, lásd Irán vagy a jemeni húszik ellen, mintsem szárazföldi háborúkban – mondta Csicsmann László, hozzátéve: Gáza esetében az amerikai beavatkozás amúgy sem igazán szükséges, hiszen a város ostromát Izrael maga is szüntelenül folytatja.

A korábban egyiptomi és katari közvetítéssel indult tűzszüneti tárgyalásokból az Egyesült Államok és Izrael amúgy már kiléperr, és láthatóan Washington vette kézbe a közvetítést – ismételte meg a Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint az továbbra is kérdéses, hogy megvalósítható-e a Trump-féle terv.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: nem túl bonyolult a kellemes ipari adat magyarázata

Elemző: nem túl bonyolult a kellemes ipari adat magyarázata

Augusztusban a hazai ipar havi alapon 1,0 százalékkal bővült, míg éves összevetésben 8,7 százalékkal növekedett a KSH szerint – erről beszélt az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor hangsúlyozta, ezúttal is két ágazat, a számítógépgyártás és a járműgyártás húzta felfelé az ipari termelést. A nehezítő körülmények ellenére, mint például a paksi leállás, szép ez az eredmény, így az ipar lassan visszakapaszkodik a 2021-es szintre – fogalmazott. Azért árnyalja a képet, hogy elsősorban három gyár egyedi nagyberuházásának köszönhető a növekedés.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Michael Koplovsky a Back to Europe konferencián: nincs visszatérés a régi világrendbe

Michael Koplovsky a Back to Europe konferencián: nincs visszatérés a régi világrendbe

Az EU az USA és Kína konfliktusának kereszttüzébe került, miközben külkereskedelmi kitettsége mindkét nagyhatalommal szemben jelentős és aszimmetrikus – jelentette ki Michael Koplovsky, a College of Europe vendégprofesszora a Portfolio Back to Europe konferenciáján. A szakértő szerint a régi kereskedelmi rendszer véget ért, a kereskedelem fegyverként való használata pedig általános gyakorlattá vált. Koplovsky három stratégiai kiutat jelölt meg: a védekező eszközök erősítését, a belső ellenállóképesség növelését, valamint a kereskedelmi partnerek diverzifikálását, kiemelve az EU Mercosur-országokkal, Indiával és Ausztráliával kötött megállapodásait. A szakértő szerint az EU ugyan nem lesz egyenrangú az USA-val és Kínával, de az új prioritás – a versenyképesség és a gazdasági biztonság – mentén képes lehet védekezni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×