Infostart.hu
eur:
361.09
usd:
310.17
bux:
0
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Izraeli légicsapás éri a Gáza nyugati részén álló Mustaha toronyházat 2025. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Csicsmann László: a Hamász reagált a Trump-ultimátumra, de kétséges a gázai konfliktus rendezése

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek, hogy egyezzen bele az izraeli túszok elengedéséről és egy gázai övezeti tűzszünetről szóló megállapodásba. Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az Egyesült Államok átvette a korábbi közvetítők szerepét, és igyekszik lezárni a konfliktust.

Az Egyesült Államok elnökének szavait komolyan kell venni, olyannyira, hogy a Hamász jelezte is: hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a feltételekkel kapcsolatban – mondta Csicsmann László.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: október 7-én lesz a mostani gázai konfliktus kétéves évfordulója, amely időpontra Izrael a Gázai övezet teljes egészét szeretné kontroll alá helyezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy múlt héten az Egyesült Államokban volt egy egyeztetés a Trump-féle „gázai Riviéra” tervéről – ahol egyébként Tony Blair volt brit miniszterelnök is részt vett –, miszerint az Egyesült Államok tíz esztendőre átvenné a terület gondnokságát, és így haladna előre az újjáépítés.

A Corvninus tanára szerint Donald Trump vélhetően mielőbb rendezni szeretné a konfliktust, méghozzá Izrael feltételei mentén: a Hamász – feltételek nélkül – azonnal adja ki az izraeli túszokat, tegye le a fegyvert és adja át a hatalmat a Gázai övezetben. Utóbbi kettő teljesülését Csicsmann László igen kétségesnek tartja egy ellenálló terrorszervezet részéről. Annál is inkább, mert a Hamász meg azt szeretné elérni, hogy Izrael vonuljon ki teljes egészében az övezetből a túszok átadása fejében, ami szintén nem fog találkozni a másik oldal elképzeléseivel – tette hozzá.

Amerikai katonai beavatkozás mindenesetre nem valószínű, legalábbis szárazföldi hadműveletre. A korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Közel-Keleten inkább célzott légicsapásokban vállalnak részt, lásd Irán vagy a jemeni húszik ellen, mintsem szárazföldi háborúkban – mondta Csicsmann László, hozzátéve: Gáza esetében az amerikai beavatkozás amúgy sem igazán szükséges, hiszen a város ostromát Izrael maga is szüntelenül folytatja.

A korábban egyiptomi és katari közvetítéssel indult tűzszüneti tárgyalásokból az Egyesült Államok és Izrael amúgy már kiléperr, és láthatóan Washington vette kézbe a közvetítést – ismételte meg a Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint az továbbra is kérdéses, hogy megvalósítható-e a Trump-féle terv.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Szappanoperába való civakodással folytatódik a brit Munkáspárt vezetőválasztási drámája, amely egyben meghatározza, ki lehet Keir Starmer utódja a kormány élén. Most az robbantotta fel a közéletet, hogy az egyik esélyes visszaléptetné az országot az Európai Unióba. Egyetlen választókerület eldöntheti a brit kormányfői poszt sorsát, ha változott az emberek véleménye az ügyben.

Újabb döntés: felfüggesztették az NKA vezérigazgatóját

A kifizetések felfüggesztése után gyorsan lépett a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Ukrajna feltehetőleg az orosz fővárost, a Rosztovi területet és a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavlt támadta. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×