Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
316.53
bux:
146563.2
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Izraeli légicsapás éri a Gáza nyugati részén álló Mustaha toronyházat 2025. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Csicsmann László: a Hamász reagált a Trump-ultimátumra, de kétséges a gázai konfliktus rendezése

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek, hogy egyezzen bele az izraeli túszok elengedéséről és egy gázai övezeti tűzszünetről szóló megállapodásba. Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az Egyesült Államok átvette a korábbi közvetítők szerepét, és igyekszik lezárni a konfliktust.

Az Egyesült Államok elnökének szavait komolyan kell venni, olyannyira, hogy a Hamász jelezte is: hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a feltételekkel kapcsolatban – mondta Csicsmann László.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: október 7-én lesz a mostani gázai konfliktus kétéves évfordulója, amely időpontra Izrael a Gázai övezet teljes egészét szeretné kontroll alá helyezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy múlt héten az Egyesült Államokban volt egy egyeztetés a Trump-féle „gázai Riviéra” tervéről – ahol egyébként Tony Blair volt brit miniszterelnök is részt vett –, miszerint az Egyesült Államok tíz esztendőre átvenné a terület gondnokságát, és így haladna előre az újjáépítés.

A Corvninus tanára szerint Donald Trump vélhetően mielőbb rendezni szeretné a konfliktust, méghozzá Izrael feltételei mentén: a Hamász – feltételek nélkül – azonnal adja ki az izraeli túszokat, tegye le a fegyvert és adja át a hatalmat a Gázai övezetben. Utóbbi kettő teljesülését Csicsmann László igen kétségesnek tartja egy ellenálló terrorszervezet részéről. Annál is inkább, mert a Hamász meg azt szeretné elérni, hogy Izrael vonuljon ki teljes egészében az övezetből a túszok átadása fejében, ami szintén nem fog találkozni a másik oldal elképzeléseivel – tette hozzá.

Amerikai katonai beavatkozás mindenesetre nem valószínű, legalábbis szárazföldi hadműveletre. A korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Közel-Keleten inkább célzott légicsapásokban vállalnak részt, lásd Irán vagy a jemeni húszik ellen, mintsem szárazföldi háborúkban – mondta Csicsmann László, hozzátéve: Gáza esetében az amerikai beavatkozás amúgy sem igazán szükséges, hiszen a város ostromát Izrael maga is szüntelenül folytatja.

A korábban egyiptomi és katari közvetítéssel indult tűzszüneti tárgyalásokból az Egyesült Államok és Izrael amúgy már kiléperr, és láthatóan Washington vette kézbe a közvetítést – ismételte meg a Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint az továbbra is kérdéses, hogy megvalósítható-e a Trump-féle terv.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.

Felmérték: a magyarok 80 százaléka megértette, hogy spórolni kell a vízzel és az energiával, de...

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását a jelenlegi energiaválság közepette, a kormány válságkezelése kapcsán ugyanakkor megosztott a lakosság, „a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg azt” – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából, amelyet az InfoRádióban Bojár Ábel kutatási igazgató foglalt össze.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van. Újabb feljelentést is tettek a Fideszt érintő korrupciós ügyben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×