Infostart.hu
eur:
390.43
usd:
331.4
bux:
110622.25
2025. december 23. kedd Viktória
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Szergej Lavrov elárulta, hogy mit kérnek a békéért cserébe

Oroszország csak akkor köthet bármilyen hosszú távú megállapodást a háború lezárásáról, ha tiszteletben tartják az ország biztonságát, illetve az oroszajkú kisebbség jogait Ukrajnában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rásszíja 24 televíziónak adott interjúban.

"A legfontosabb az, hogy bármely formátum - az egy plusz egy, az egy plusz kettő, a sokoldalú formátumok, amelyekből szintén sok van, egyebek között az ENSZ keretében is - ne azért legyenek, hogy másnap valaki írjon róluk az újságokba, vagy este bemutassák a televízióban, vagy utána a közösségi médiában pletykáljanak, próbálva lefölözni a +propaganda habját+, hanem azért, hogy lépésről lépésre, fokozatosan, a szakértői szintről indulva, és az összes szükséges lépést megtéve, felkészülhessünk a csúcstalálkozókra" - nyilatkozott.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen magas szintű találkozót rendkívül gondosan kell előkészíteni.

Megjegyezte, hogy ha Volodimir Zelenszkij elnök számára annyira fontos Ukrajna alkotmánya, akkor emlékeznie kellene annak azon cikkeire is, amelyek előírják az oroszok jogainak tiszteletben tartását.

"Az ukrán alkotmányban, külön kiemelve, megmaradt az államnak az a kötelezettsége, hogy maradéktalanul biztosítsa az oroszok és más nemzeti kisebbségek jogait" - nyilatkozott.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy Oroszország sohasem törekedett egyszerűen területek elfoglalására, legyen szó a Krímről, a Donyec-medencéről vagy Novorosszijáról. Mint mondta, Moszkva célja az oroszok védelme, akik évszázadok óta élnek ezeken a földeken.

"Oroszország biztonsági érdekeinek tiszteletben tartása, az Ukrajnában élő oroszok és orosz anyanyelvűek jogainak teljeskörű tiszteletben tartása nélkül nem lehet szó semmiféle hosszútávú megállapodásról, mert ezeket az okokat sürgősen orvosolni kell a rendezés keretében" - mondta Lavrov.

Kifogásolta, hogy a nyugat-európai vezetők soha sem emelték fel hangjukat az emberi jogok védelmében, amikor Ukrajnában az élet legkülönbözőbb területein megtiltották az orosz nyelv használatát, mint ahogy egytelen alkalommal sem tettek említést Oroszország biztonsági igényeiről sem.

"Az európai elnökök és miniszterelnökök által hangoztatott állítások, miszerint Oroszország provokáció nélkül támadta meg Ukrajnát, gyerekes fecsegés, más szavakat nem találok" - jelentette ki.

Méltatta viszont Donald Trump amerikai elnöknek a rendezésben játszott szerepét.

"Látszott (az alaszkai csúcstalálkozón), hogy az amerikai elnök és csapata (…) őszintén szeretne elérni egy olyan eredményt, amely hosszú távú, stabil és megbízható lesz, ellentétben az európaiakkal, akik akkoriban minden sarkon azt hangoztatták, hogy csak a tűzszünet kell, és utána továbbra is fegyvert fognak szállítani Ukrajnának" - mondta.

Lavrov szerint az alaszkai találkozót követően Trump mélyebben kezdett foglalkozni a konfliktus megoldásának kérdésével, felismerve, hogy ehhez annak kiváltó okait kell megszüntetni.

Putyin és Trump moszkvai idő szerint keddre virradóra történt telefonbeszélgetésével kapcsolatban kijelentette, hogy ennek folyamán a két elnök megerősítette, hogy az ukrajnai konfliktust úgy kell rendezni, hogy a válság soha többé ne ismétlődhessen meg.

"Ismétlem, hogy az alaszkai csúcstalálkozó lehetővé tette számunkra, hogy meglássuk: az amerikai kormányzat őszintén érdekelt abban, hogy ez a rendezés ne Ukrajna újabb háborúra való felkészítése érdekében történjen, mint ahogyan az a minszki megállapodások után történt, hanem azért, hogy ez a válság soha többé ne ismétlődhessen meg, hogy biztosítva legyenek a törvényes jogok minden állam számára, amely a világnak ebben a részében található, és minden nép számára, amely ezekben az államokban él" - fogalmazott Lavrov.

A miniszter hangot adott álláspontjának, miszerint megszűnik Ukrajna elismerésének alapja, ha Kijev elveti eredendő semlegességét és azt az ígéretét, hogy nem lép be a NATO-ba.

Egyebek között arról is említést tett, hogy Anchorage-ben nem került szóba a szankciók kérdése. Megerősítette, hogy Trumpot meghívták Oroszországba.

Az orosz elnök kedden a szaúdi koronaherceget tájékoztatta az alaszkai csúcstalálkozóról.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Másfél évtizeddel a fukusimai katasztrófa után Japán újraindítja a a világ legnagyobb atomerőművét. A Kasivazaki–Kariva lesz az első olyan nukleáris létesítmény, amit a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company működtethet. Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
Év végi rángatás a forintban – kéthónapos mélypont az euróval szemben

Év végi rángatás a forintban – kéthónapos mélypont az euróval szemben

A forint az év vége felé közeledve jobban kitett a nemzetközi devizapiaci mozgásoknak, az elmúlt napokban a dollár globális gyengülése és az euró fokozatos erősödése határozta meg a keresztárfolyamokat. A hazai deviza ezekhez igazodva inkább követő szerepben maradt, de érezhető a jegybank lazább monetáris politikára tett utalásainak is a hatása. A keddi kereskedésben a befektetők figyelme elsősorban a makroadatokra és az ünnepek előtti, alacsonyabb likviditásból fakadó rövid távú kilengésekre irányul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×