A The Avionist szúrta ki azt a közösségi médiában megjelent videót, amelyen egy felfegyverzett ukrán mezőgazdasági repülőt látni. A permetező gép szárnyai alá egy-egy R-73-as, hőérzékelős rakétát applikáltak. A korábbi élénk sárga festést is a sokkal harciasabb, „légi fölény szürkére” változtatták és a könnyebb azonosíthatóság érdekében fehér csíkokat festettek a törzsre.

Ettől persze még ugyanaz a lassan és alacsonyan repülő haszonjármű maradt, viszont éppen ezek a tulajdonságai teszik különösen alkalmassá az orosz drónok elleni harcra. Az ugyancsak kis sebességgel és a földközelében támadó orosz robotok elfogása egy ilyen repülőgéppel valószínűleg egyszerűbb feladat lehet, mint egy nagy sebességű MiG-29-essel vagy SzU-27-essel.

Moravan Z-137 Agro Turbo turboprop aircraft, modified for R-73 air to air missile launches, was spotted in Ukraine. Most likely used to intercept Shahed kamikaze drones or reconnaissance drones. pic.twitter.com/mLjhkiZvIw

— Special Kherson Cat ??? (@bayraktar_1love) August 8, 2025

Az átalakított Z–37T Agro Turbo mezőgazdasági gépeket 1985-től 1994-ig gyártották az egykori Csehszlovákiában. Ezek a keleti blokk államaiban széles körben használt Z-37 Čmelák permetezők korszerűsített változatai. Új, gázturbinás hajtóművet kaptak és a szárnyak fesztávolságát is megnövelték 12,22 méterről 13,6 méterre, a végükre pedig egy-egy kis fület, úgynevezett wingletet szereltek. Ezzel is – az egyébként kiemelkedően jó – lassan repülő tulajdonságokat, illetve a kis sebesség melletti manőverező képességet javították. A 81 km/h-s átesési sebesség nemcsak a kukoricatáblák feletti repüléseknél, hanem a drónvadászatnál is kimondottan előnyös.

A Čmelákból valamivel több mint 700 darabot gyártottak, amiből 51 már a korszerűsített gázturbinás változat volt. Ezek a gépek nagy számban üzemeltek Magyarországon is, bár a turbóprop típusból csak tucatnyi került hozzánk. Arról nincs információ, hogy Ukrajna hány darabot vásárolhatott a repülő műtrágyaszórókból.

A mezőgazdasági gépek harci alkalmazását nem az ukránok találták ki, hiszen az Egyesült Államok hadserege nemrég rendszeresítette OA-1K Skyraider II néven a világ egyik legelterjedtebb növényvédőjét, az AT-802 Air Tractort. Ezek persze sokkal harciasabbak lettek, mint az ukrán „testvéreik”. Igaz, az OA-1K-ek legfőbb feladata nem a drónpusztítás, hanem az amerikai különleges egységek légi támogatása. Ami a harciasított ukrán permetezőt illeti, arról nem tudni semmit, hogy hány darab ilyen átalakított gép létezik, és kipróbálták-e már harc közben is.

Az sem világos, hogy a korábbi kukacbombázónak milyen felderítő-, valamint célzóberendezése lehet. Márpedig a szárnyai alatt hordozott R-73-as rakétáknak valahogy meg kell mutatni a célt. Elvben ehhez elég lehet a rakéta saját hőérzékelője, amely az ellenséges repülőgép infravörös kisugárzását követi. Viszont sokkal hatékonyabb, ha a rakéta irányzásához a vadászgépeken is használt sisakcélzót veszik igénybe. A pilóta fejvédőjére szerelt eszköz együtt mozog a rakéta érzékelőjével, és így a fegyver lényegében oda repül, ahová a pilóta néz. Vagyis nem kell vesződnie sokat ahhoz, hogy megfelelő lőhelyzetbe kerüljön.

A valamivel több mint 100 kg tömegű rakétáról annak idején a szovjet fejlesztők azt állították, hogy 100 százalékos a találati pontossága. Ezzel magyarázták, hogy miért nem építettek bele olyan rendszert, amely megsemmisíti, ha elvétené a célját. Kétségtelen, hogy sikerült világszínvonalú légi harci fegyvert létrehozniuk, és ebből most az ukránok is profitálnak: repülőgépek mellett szárazföldi, valamint tengeri indítókra is adaptálták. Az exszovjet 9K33 Osza kis hatótávolságú légvédelmi rendszerek egy részét R-73-mal fegyverezték át. A brit mérnökök pedig kimondottan ehhez a rakétához igazították a Gravehawk légelhárító komplexumot, amit Ukrajna számára terveztek. De ezzel a rakétával látták el az ukránok a Magura-7 jelű tengeri drónjukat, és már sikerült is lelőniük egy orosz Mi-8-as helikoptert.

Bár az ukránoknak minden valószínűség szerint jelentős készleteik lehetnek az R-73-ból, akkor sincs baj, ha esetleg mégis kifogynának belőle. Több hasonló kategóriájú nyugati rakéta is rendelkezésükre áll, amelyek harcértéke ráadásul talán még nagyobb is. Így szóba jöhet a brit ASRAAM, a német IRIS-T vagy az amerikai AIM-9 Sidewinder. Ez utóbbi legújabb változata, az AIM-9X például képes az indítást követően 180 fokos fordulót végrehajtani, hogy szembeszálljon a hátulról támadó ellenséggel.

A harciasított mezőgazdasági repülőgépek használata nyugati szakértők szerint az ukránok leleményessége mellett arra is rávilágít, hogy az orosz támadókkal harcoló országnak mennyire nagy szüksége van minden olyan eszközre, amivel védekezhet a tömeges dróncsapások ellen. Nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elsősorban légvédelmi fegyvereket kér a szövetségeseitől illetve, a kijevi vezetés az ország hadiiparát is igyekszik az ilyen eszközök gyártására ösztönzi. Erről az Infostart is beszámolt már.