Infostart.hu
eur:
381.94
usd:
327.57
bux:
109548.54
2025. december 5. péntek Vilma
drónok, drón háború, drón, dróncsapás,
Nyitókép: Getty Images / Anton Petrus

Drónok harca: Ukrajnában új szintre emelkedett a robotok háborúja

Ahogy Oroszország felpörgeti a csapásmérő drónok gyártását és áttér a koncentrált, tömeges támadásokra, úgy váltanak taktikát az ukrán védők is. A hangsúly egyre inkább a drónvadász robotokon van.

Az oroszok az elmúlt napokban eddig soha nem tapasztalt számban vetettek be csapásmérő drónokat Ukrajna ellen. A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) az ukrán légvédelemre hivatkozva arról számolt be, hogy legutóbb már több mint négyszáz Sahed típusú drón zúdult Ukrajnára. Ám nemcsak a támadó robotok mennyisége nőtt meg drámaian, hanem az alkalmazott taktika is változott. Míg korábban általában több tucat célpontra mértek csapást egy időben, addig újabban mindössze két-három helyre összpontosul a támadás. Volt olyan üzem, amelyre húsz percen keresztül zuhogtak az orosz drónok.

A tömeges támadásokkal az oroszoknak sikerült annyira túlterhelniük az ukrán légvédelmet, hogy legalább háromszor annyi robot jutott át az elhárításon, mint korábban. A harcmodor változása a védőket is arra kényszeríti, hogy alkalmazkodjanak. A kijevi hadvezetés ennek megfelelően jelentősen felgyorsította a drónvadász robotok fejlesztését és gyártását.

Az olcsó, nagy mennyiségben gyártható orosz csapásmérőknek ugyancsak kevés pénzből előállítható, ám mégis hatékony fegyverekkel akarnak visszavágni.

A légvédelem által használt rakéták ára ugyanis elérheti a négy-ötmillió dollárt (kb. másfél milliárd forint), ami elfogadhatatlanul drága, ha egy pár ezer dolláros robotot akarnak lelőni vele. Még akkor is, ha azt vesszük számításba, hogy a drón becsapódása milyen értékű pusztítást okozna. Ráadásul a bonyolult légvédelmi rakéták előállítása nem tud lépés tartani az orosz drónok felfokozott ütemű gyártásával. A légelhárító géppuskák és gyorstüzelő ágyúk pedig nem elég hatékonyak a házak tetejét súrolva repülő öngyilkos robotok ellen, mivel a katonák szinte csak az utolsó pillanatban veszik azokat észre. Ha viszont a robotok nagy magasságban közelítenek, akkor meg a fegyverek lőtávolsága túl kicsi.

Olcsó, de hatékony fegyver kell, és a vadászdrónok pont ilyenek. Számos ukrán cég máris gőzerővel fejleszti és készíti ezeket a robotokat. Közülük az egyik legsikeresebb a Vad Lódarazsak nevű vállalkozás, amely stílusosan Fullánknak hívja csúcskategóriás termékét. Ezt kifejezetten az oroszok által gyártott – eredetileg iráni tervezésű – Sahed/Gerany drónok ellen hozták létre. A cég persze nem sok részletet árult el a fegyverről a Counteroffensive.Pro (CP) című helyi portálnak, arra hivatkozva, hogy robotjuk műszaki adatai szigorúan titkosak.

Annyit azért közöltek, hogy a Fullánk egy úgynevezett FPV drón, amit a kezelője egy VR szemüveghez hasonló berendezés segítségével tud irányítani. Ezen keresztül látja a robotra szerelt kamera képét és szinte úgy vezeti a drónt, mintha rajta ülne. Az áráról is csak annyit tudni, hogy mindössze pár ezer dollár.

A Vad Lódarazsak képviselője viszont azt elmondta, hogy milyennek kell lennie egy hatékony vadászdrónnak. Fontos, hogy 200 km/óránál gyorsabb legyen, ha utol akarja érni a támadó robotokat. Emellett képesnek kell lennie arra, hogy hat kilométer fölé emelkedjen, mert csak így tud szembe szállni a nagy magasságban közeledő csapásmérőkkel. A sikeres vadászathoz az is elengedhetetlen, hogy a drónnak legyen saját végfázisvezérlése, vagyis az ellenség közelébe érve önállóan tudja követni a célpontját, nehogy az egy hirtelen fordulóval lerázza. Az ember reflexei ehhez már nem elegendők, ezért muszáj, hogy a harc utolsó szakaszában a gép vegye át a saját irányítását.

Ugyanakkor egy vadászdrónnak kellően könnyűnek is kell lennie a minél jobb manőverezés érdekében. Ezt segíti, hogy egyáltalán nem kell hatalmas robbanófejet cipelnie, elég egy 600-1200 grammos harci rész is. Ennél kisebb mennyiség legfeljebb csak megrongálhat egy nagyobb méretű orosz robotot, de nem teszi végleg tönkre. A vadászok általában az ellenség közvetlen közelébe repülnek, majd felrobbantják a repesztöltetüket és annak szétrepülő szilánkjai végzik el a rombolást. Más típusok közvetlen ütközéssel pusztítanak, de ez nem mindig hozza meg a kellő eredményt. Szintén fontos kritérium a felderítő lokátorokkal való együttműködés, illetve az, hogy az egymás közelében repülő elhárító robotok tudjanak adatokat cserélni és közösen harcolni.

Nem is gondolnák mennyire összetett feladat a vadászdrónok bevetése. A légvédelem ugyanis többnyire intenzív elektronikai zavarással próbálja eltéríteni a közeledő ellenséges robotokat, vagy megszakítani a kapcsolatot az irányítójukkal. Ez viszont a saját vadászaikat is összezavarhatja, ezért nagyon fontos, hogy ahol elhárító robotokat alkalmaznak, ott vagy ne működjön az elektronikazavarás, vagy olyan frekvenciát használjanak, ami nem okoz gondot a védők eszközeinek működésében. Mindez nagyon komoly egyeztetést és a légelhárító egységek tevékenységének szoros összehangolását igényli.

Azért erre is van még egy megoldás: a huzalvezérlés. Az ilyen drónok egy vékony, többnyire üvegszálas kábelt húznak maguk után, amin keresztül kommunikálnak az irányítójukkal, illetve közvetítik az általuk látott képet. Teljesen érzéketlenek a zavaró, elektromágneses sugárzásra. Hátrányuk, hogy a hatótávolságuk sokkal kisebb, mint a rádióvezérlésű drónoké, a vezeték pedig könnyen beleakadhat fák ágaiba vagy épületek kiálló részeibe. A zavarvédettségük miatt azonban mind a vadász, mind pedig a csapásmérő robotok között is egyre több a huzalirányítású.

A robotok műszaki színvonala mellett legalább ennyire fontos a kezelők tudása és ügyessége. Az ukránok szerint egy drónpilóta alapkiképzése legalább egy hónapot vesz igénybe. Aztán egy újabb hónap kell a légi célok elfogásának begyakorlásához, és további fél évre van szükség ahhoz, hogy kellő harctéri rutint szerezhessen az újonc. Az ukrán haderőben ez jelenti pillanatnyilag a legfőbb akadályát a vadászdrónok tömeges alkalmazásának: nincs elég megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkező drónkezelő.

Ezen akar változtatni az ukrán nemzeti gárda első Azov-hadteste, amely legújabb toborzó kampányával minél több drónvezetőt próbál verbuválni. Az alakulat légvédelmi egységének parancsnoka a The War Zone-nak elmondta, hogy számos szakterületre keresnek önkénteseket: „Szükségünk van FPV és hagyományos vezérlésű drónok kezelőire, technikusokra és olyanokra, akik a felderítési adatokat elemzik, értékelik. Minden egység több tucat specialistából állna." Andrij „Hack” Danyiljuk százados még hozzátette: „Nem átmeneti megoldásról van szó, hanem olyan rendszerszintű képességfejlesztésről, amely az ellenséges drónokkal szebeni küzdelem kulcsfontosságú eleme lesz.”

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta, a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját. Nem vagyunk még kint a vízből, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhatunk. Ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×