Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ilie Bolojan beszél a román képviselőház és szenátus együttes ülésén Bukarestben 2025. június 23-án. A kétkamarás román parlament bizalmat szavazott a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Ilie Bolojan miniszterelnök (PNL) vezette koalíciós kormánynak.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Védelmi pénzes botrány után lemondás Romániában

Bejelentette lemondását vasárnap Dragos Anastasiu, az egy hónapja beiktatott román kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át "védelmi pénzt" fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek.

Anastasiu vasárnapi sajtóértekezletén azt állította, hogy cége esetében "nem meggazdagodási, hanem túlélési megvesztegetésről" volt szó, ártatlanságát pedig az is bizonyítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem emelt vádat ellene.

A távozó kormánytag abban a korrupciós ügyben érintett, amelynek nyomán Angela Burlacu adóellenőrt jogerősen öt év és két hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte 2023-ban a bukaresti táblabíróság. A vádirat szerint Anastasiu turisztikai cége 2009-2017 között több mint 150 ezer eurót (60 millió forint) fizetett fiktív tanácsadási szolgáltatásokért Burlacu egy rokonának, illetve rendszeresen biztosított ingyenes európai és ázsiai luxusvakációkat az adóellenőrnek és hozzá közel álló személyeknek (olykor 12 fős társaságoknak), miután az adóhatóság (ANAF) "megzsarolta".

A több vállalkozásban is tulajdonrésszel rendelkező Anastasiu szombati Facebook-bejegyzésében még azt állította, hogy évekig nem tudott az adóellenőr kifizetetlen számláiról, de amint "teljessé vált számára a kép", társtulajdonosával együtt maga fordult a DNA-hoz. Megjegyezte: "bárcsak más vállalkozóknak is lenne bátorságuk szembeszállni azzal a nyomással, amellyel a korrupt hivatalnokok kenőpénzt próbálnak kierőszakolni tőlük".

Vasárnapi sajtóértekezletén mentségére azt hozta fel, hogy a cég ellen adócsalás gyanújával indított, öt évre kiterjedő vizsgálat csőddel fenyegette a gazdasági válság idején amúgy is nehéz helyzetben lévő cégét, amelynek választania kellett, hogy eleget tesz a "zsaroló" követeléseinek, vagy megkockáztatja, hogy több száz alkalmazottja munka nélkül marad és 20 ezer vakációzó ügyfelüket már nem tudják hazahozni. Tagadta azonban a DNA állítását, miszerint csak azért úszta meg a vádemelést, mert feljelentette a korrupt adóellenőrt, mint mondta: a feljelentést cégtársa írta alá, ő "csak tanú volt" az ügyben.

Anastasiu a kormány küszöbön álló újabb deficitcsökkentő intézkedéseivel hozta összefüggésbe, hogy a média "lejárató kampányt" indított ellene a két éve lezárult bírósági ügy miatt.

Kijelentette:

azért mond le, hogy megbélyegzése ne csorbítsa a teljes kormány hitelét,

és arra kérte Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy folytassa az állam karcsúsítását célzó, közösen kidolgozott reformintézkedéseket.

Anastasiu korrupciós botránya nemcsak a kormányfőt, hanem Nicusor Dan államfőt is kényelmetlen helyzetbe hozta, mivel a pártonkívüli vállalkozó eredetileg a frissen megválasztott elnök tanácsadójaként vett részt a kormányalakítási tárgyalásokon, és annak a - közalkalmazott leépítéseket, jövedelemcsökkentést, a speciális nyugdíjak lefaragását feltételező - reformcsomagnak az előkészítésében, amellyel az új kormány megpróbálja lefaragni a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiányt.

Amikor Anastasiunak - a négy koalíciós párt képviselője mellett - létrehoztak egy ötödik miniszterelnök-helyettesi posztot a kormányban, a román média úgy értékelte, hogy ő "az elnök embere" a Bolojan-kabinetben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×