Infostart.hu
eur:
388.11
usd:
334.72
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szíriai férfiak a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városába induló buszok egyike felé tartanak Isztambulban 2020. február 28-án. Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket. A török haderőt előző nap súlyos veszteség érte az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, ahol szíriai és orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Hiába kapott Görögországban menedékjogot több ezer menekült, utána Németországban is kértek

2025 első hónapjaiban mintegy nyolcezer menekült Görögországból Németországba utazott tovább, hogy ott védelmi státuszt kérjen. Az ügy pikantériája, hogy a görög hatóságoktól már korábban hasonló státuszt kaptak.

Aa német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) közölte, hogy az úgynevezett másodlagos migráció keretében nyolcezer menekült idén január és május között kért védelmet, míg tavaly több mint 26 ezer ilyen eset történt. A schengeni szabályok szerint az egyes országokban regisztrált, illetve elismert menedékkérők hat hónapon belül legfeljebb kilencven napig szabadon utazhatnak egy másik uniós országba, menedékjogot azonban nem kérhetnek. „Azoknak, akik Görögországban védelmet kaptak, ott kell kihasználniuk azt” – nyilatkozott a hivatal.

A Funke médiacsoport információi szerint ennek ellenére a görög hatóságok által befogadott menekültek közül sokan repülővel továbbutaznak Németországba. Ezzel összefüggésben az ellenőrzés hiányosságaira hívta fel a figyelmet a rendőri szakszervezet vezetője. A szövetségi rendőrség ellenőrzi a folyami hidakat, az autópályákat és az országutakat a lengyel vagy osztrák belső határokon, nagyszámú személyzettel állandó mozgásban van az államhatárok mentén, szigorúan ellenőrzi a migránsok és a védelmet kérők esetleges illegális belépését,

ugyanakkor rés van a repülőtereken, ami abszurd

– mondta Andreas Rosskopf elnök. A szövetségi rendőrségnek sürgősen több hatáskörre van szüksége az úgynevezett másodlagos migráció ellenőrzéséhez, illetve megfékezéséhez – tette hozzá.

Áprilisban a szövetségi közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy az egyedülálló, egészséges és munkaképes migránsok Görögországba történő kitoloncolása megengedett. A görög befogadási rendszer hiányosságai ellenére ezeket az embereket nem fenyegetik rendkívüli nehézségek az országban – ítélte meg a lipcsei bíróság. Az athéni kormány ezt követően ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánja visszafogadni azokat a menekülteket, akik először Görögországban, majd Németországban kértek menedéket.

A müncheni repülőtér deportálási, azaz kitoloncolási terminált tervez az országot elhagyni kényszerülő migránsok számára. A Flughafen München GmbH szóvivője elmondta, hogy megfelelő épületet akarnak építeni a szövetségi rendőrség számára. A repülőtér pályázati dokumentuma szerint 2028 végére készül el a kétszintes úgynevezett repatriációs terminál. A repülőtér többségi tulajdonosa a Bajor Szabad Állam, a többi részvény a szövetségi kormány és München városának tulajdonában van.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×