Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Tálib harcosok haladnak el a Qatar Airways egyik járata előtt a kabuli repülőtéren 2021. szeptember 9-én. A Kabulból Dohába tartó repülőgép az első  járat az amerikaiak által szervezett óriási légihíd óta, amelynek keretében több mint 120 ezer embert sikerült evakuálni a tálibok váratlan augusztusi hatalomátvétele után. Az utasszállító gép fedélzetén kétszáz kimenekített külföldi utazott.
Nyitókép: MTI/AP/Bernat Armangue

Belháború a német kormányban: megéri-e a diplomáciai kapcsolatot az afgánok kitoloncolása?

Kemény fába vágta a fejszéjét a német belügyminiszter. Az afgán menekültek hazatoloncolásával kapcsolatban ugyanis nemcsak a hírhedt afganisztáni tálib rezsimmel kell megküzdenie, de külügyminiszter-társával is.

Két hónap telt el a Merz-kormány hivatalba lépése óta, és eddig nemigen volt példa arra, hogy két kulcsfontosságú tárca, ráadásul egyformán konzervatív vezetője a nyilvánosság előtt folytasson vitát egymással. A két főszereplő a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt belügyminiszter, valamint a nagyobbik konzervatív párt, a CSU külügyminisztere, Johann Wadephul. A vita tárgya a 2021-ben hatalomra került afganisztáni tálib rezsim megítélése. Mindez annak tükrében, hogy egyáltalán hazaküldhetők-e a menekültek.

Friedrich Merz kancellár mellett Alexander Dobrindt belügyminiszter a menekültpolitika szigorításának fő zászlóvivője. Az ezt célzó intézkedéseket, köztük az illegálisnak tartott migránsok határokon történő, a szomszédokkal nagy vitát kiváltó visszafordítását ő jelentette be, a napokban pedig közölte: mielőbb haza kell küldeni a Németországban illegálisan tartózkodó menekülteket, ezért bővíteni kell a visszafogadásra kész úgynevezett biztonságos országokat.

Ezzel már a korábbi Scholz-kormány is foglalkozott, de kevés sikerrel. A belügyminiszter most Szíriával és Afganisztánnal is bővíteni akarja a biztonságos országok körét. A előbbi könnyebbnek számít az Aszad-rezsim tavaly decemberi megdöntése óta, olyannyira, hogy ezzel a korábbi külügyminiszter, Annalena Baerbock már Damaszkuszban próbálkozott is.

Dobrindt viszont annyira elszánt, hogy a visszatoloncolás érdekében a tálib kormányzattal is kapcsolatot keres, és célul tűzte ki, hogy Kabullal diplomáciai vagy legalább konzuli kapcsolatot létesítsen, noha napokkal ezelőtt még harmadik országok közvetítéséről beszélt. Most viszont úgy fogalmazott, hogy közvetlenül Afganisztánnal kell megállapodást kötni a hazatelepítés lehetővé tétele érdekében. Ezzel összefüggésben a kabuli konzulátus létrehozását sem zárta ki.

Ha a tálib vezetés nem is, Johann Wadephul külügyminiszter reagált Dobrindt indítványára. A tárcavezető ráadásul Bécsből sürgős üzenetet küldött a belügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy ellenzi a diplomáciai kapcsolatokat a militáns iszlám tálibokkal. A többi között arra emlékeztetett, hogy a tálibok el sem ismerik Németország kormányát. Wadephul utalt arra is, hogy komoly aggodalmak merülnek fel az afganisztáni humanitárius helyzettel kapcsolatban.

A Die Welt emlékeztetett arra, hogy a 2021-es tálib hatalomátvétel óta – egyetlen kivétellel – nem történt deportálás Németországból Afganisztánba. A kivételt egy tavaly augusztusi eset jelentette, akkor ugyanis Katar közreműködéséve 28 afgán bűnözőt utaztattak vissza Kabulba.

Korábban már óva intett a tálibokkal való közvetlen egyeztetéstől a konzervatívok koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt. Az SPD parlamenti frakcióvezetője, Sonja Eichwede szerint lenne értelme kommunikációs csatornákat használni a visszatoloncolások érdekében, ez azonban semmiképp nem vezethet a tálib rezsimmel való kapcsolatok normalizálásához.

Bírálta a belügyminisztert ez ellenzéki Zöldek Pártja és a Baloldali Párt (Die Linke) is. „A belügyminiszter semmitől sem riad vissza. Először a német határon alkalmazandó törvényeket rúgja fel, most pedig közvetlenül terroristákkal akar tárgyalni” – hangsúlyozta az utóbbi egyik politikusa.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Elhunyt Paolo Bulgari olasz ékszertervező

Elhunyt Paolo Bulgari olasz ékszertervező

Életének 89. évében elhunyt Paolo Bulgari, a Bulgari luxusékszermárka alapítójának unokája, aki 1984 óta a Bulgari-csoport elnöke volt. A világ egyik vezető drágakőszakértője szombaton, családja körében hunyt el, temetését hétfőn tartják. Bulgari 1960-ban kezdett dolgozni apja mellett, később pedig döntő szerepet játszott a márka stílusának kialakításában. A céget 2011-ben testvérével, Nicolával együtt adta el az LVMH-nak, amelynek vezérigazgatója, Bernard Arnault a márka sikerének meghatározó alakjaként méltatta őt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×