Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Oroszország újabb súlyos légicsapást mért Kijevre, sokan megsérültek
Nyitókép: X / Yulia Svyrydenko

Súlyos légitámadás érte az ukrán fővárost

A legfrissebb adatok szerint egy ember életét vesztette, és 26-an megsebesültek a támadásban - közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester és a katasztrófavédelmi szolgálat.

A ballisztikus rakétákkal és csapásmérő drónokkal végrehajtott támadás következtében a fővárosban több helyütt tűz ütött, ki, megrongálódott a vasúti infrastruktúra, és számos lakóépületben keletkeztek károk. Lengyelország kijevi nagykövetsége konzuli részlegének épülete is megrongálódott - közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en. "Épp most beszéltem Lukasiewicz nagykövettel, mindenki életben van és jól van. Ukrajnának sürgősen légvédelmi rendszerekre van szüksége" - tette hozzá.

Az ukrán légierő jelentése szerint csütörtök este hat órától másnap reggelig Oroszország 550 légi csapásmérő eszközzel támadta Ukrajnát, ezekből 478-at sikerült megsemmisíteni. Nyolc helyen azonban becsapódásokat jegyeztek fel, 33 helyen pedig roncsok zuhantak le.

Az orosz támadás fő célpontja a légierő szerint is Kijev volt.

Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter délután a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az orosz támadás áramszünetet okozott a zaporizzsjai atomerőműben. "Az ellenség az elektromos vezetéket támadta meg, amely a megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőművet köti össze Ukrajna egységes energiarendszerével. Ez a vezeték teszi lehetővé az erőmű számára, hogy saját szükségleteit kielégítse a sugárbiztonsági szint fenntartása érdekében" - írta a miniszter. Kiemelte, hogy a nyílt háború 2022. februári kezdete óta a nukleáris létesítményben már nyolc alkalommal volt teljes áramszünet. "Ez az oroszok újabb nukleáris terrortámadása!" - fogalmazott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosát, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih települést is ismét támadta az orosz hadsereg. Szerhij Liszak, a megye kormányzója közölte, hogy a várost ért dróncsapásban hat ember sebesült meg.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők csapást mértek Kupjanszk városának központjára, meghalt egy 55 éves nő, egy 56 éves férfi és egy 61 éves nő pedig megsebesült.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárca közleménye szerint kijelentette, hogy az éjszaka végrehajtott tömeges, kombinált orosz támadás Ukrajna ellen - amelyet a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök közötti telefonbeszélgetést követően hajtottak végre - "a Kreml ura Egyesült Államokkal szembeni megvetésének egyértelmű jele". Szavai szerint a mostani orosz támadás volt "az egyik legsúlyosabb az eddigiek közül".

"Százával zúdultak orosz drónok és ballisztikus rakéták az ukrán fővárosra. Közvetlenül Putyin és Trump elnök telefonbeszélgetése után.

Putyin egyértelműen megmutatta teljes megvetését az Egyesült Államokkal és mindazokkal szemben, akik a háború befejezésére szólítottak fel" - fogalmazott Szibiha. Felszólított arra, hogy Oroszországot a lehető legkeményebb szankciókkal büntessék meg, és Ukrajnának minden szükséges védelmi eszközt biztosítsanak. "A rossz döntések csak felbátorítják az agresszort a terror fokozására. Minden bűnös rezsim a világon figyeli most Putyin lépéseit és a rá adott válaszokat. Ha mindezt megússza következmények nélkül, azzal nagyon világos jelzést kapnak" - vélte a külügyminiszter.

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy ukrán erők pénteken csapást mértek a Moszkva közelében fekvő Szergijev Poszad városában működő FNPC Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet üzemére, amely egyebek mellett Sahíd típusú harci drónokhoz gyárt termobárikus robbanófejeket. A jelentés szerint a célpontot közvetlen találat érte, a létesítmény környékén tűz ütött ki, és sűrű füstöt észleltek. A találat következményeinek felmérése még folyik - tette hozzá a hadvezetés.

Az ukrán elnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a július 4-i isztambuli ukrán-orosz megállapodások keretében Ukrajna újabb katonákat hozott haza az orosz fogságból, köztük súlyosan sebesült, komoly egészségi problémákkal küzdőket, valamint 25 év alatti fiatalokat. A korábbiakkal ellentétben ezúttal még nem közölték, hogy hány fogoly tért haza az orosz fogságból.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×