Több légicsapást is mért ukrán célpontokra Oroszország, és a front számos szakaszán támad. Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője szerint elindult az oroszok nyári offenzívája. Úgy látja: Moszkvának jelenleg nem érdeke a békekötés, de elképzelhető, hogy az amerikai elnök hamarosan elveszti a türelmét.

„Láthatóan igyekeznek a front teljes hosszán támadni. Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes kilométeren, de Zaporizzsjától Szumiig orosz támadások sorozata folyik, amivel túlterhelik a meggyengült ukrán haderőt. Mivel Ukrajna nem képes annyi embert mozgósítani, mint Oroszország, így folyamatosan növekvő orosz létszámfölényről beszélhetünk” – mondta az InfoRádióban.

A szakértő hozzátette, az elhúzott front alapvetően Oroszországnak kedvez, ami miatt gyorsuló előretörést láthatunk. Megjegyezte azonban, hogy

ez a gyorsulás valójában elég lassú az ukrán drónalakulatok kiválósága miatt, de a korábban tapasztaltaknál mindenképpen tempósabb.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa aláhúzta, hogy Oroszország magabiztosabb, mint korábban, pont a katonai helyzet miatt, de Moszkva egyelőre nem képes Ukrajna teljes területének elfoglalására, az ukrán állam felszámolására, mert ehhez nincs kapacitása.

Demkó Attila szerint ha van is erre irányuló orosz célkitűzés, az nem reális. Jelenleg 600-700 ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnában, ami nem elég Ukrajna teljes megszállásához, hiszen a megszállt területeken most is van ellenállás, ami a sokszorosára növekedne a csapatok nyugatra vonulásával. Megjegyezte,

lehetséges, hogy a Kreml most csak „magasabbra helyezi a lécet”, ahonnan aztán visszább lehet majd lépni.

„Fontos látni, hogy még Zaporizzsja, Herszon és Donyeck megyét sem szállták meg teljesen, csak Luhanszk és a Krím területe van teljesen orosz kéze” – hangsúlyozta a szakértő, kiemelve, hogy még a hivatalosan elcsatolt területeket sem ellenőrzi teljesen Moszkva. Megjegyezte, Harkiv és Szumi megyékben is vannak megszállt területek, illetve egy nagyon kis rész Mikolajiv megyéből, de ezek nagyon aprók, de a programvezető szerint lehet arra számítani, hogy Oroszország újabb területeket tervez meghódítani.

Demkó Attila úgy véli, a nyári offenzíva őszig, talán szeptemberig vagy októberig fog elhúzódni, és több ezer négyzetkilométert is meghódíthatnak az orosz erők, de ismét leszögezte, hogy Ukrajna teljes térdre kényszerítése valószínűleg nem szerepel a tervek között – 2025-ben biztosan nem, de még talán 2026-ban sem.

A szakértő szerint viszont olyan katonai vereséget mérhet Oroszország Ukrajnára, aminek következtében utóbbi igen hátrányos fegyverszünet megkötésére kényszerül. Úgy véli,

a legtöbb, amit Moszkva elérhet, az az úgynevezett grúz modell, vagyis egy semleges, NATO- és EU-csatlakozásra képtelen ország, aminek jelentős része orosz ellenőrzés alatt áll.

Az utánpótlások terén Demkó Attila szerint Oroszországnak megvan az az előnye, hogy rendelkezik saját hadiiparral, ami kiszolgálja a haderőt. Van továbbá két fontos szövetségese, Észak-Korea és Kína. Az előbbi konkrét katonai segítséget is ad a fegyvereken és lőszeren kívül, míg utóbbi kettős felhasználású eszközökkel látja el az oroszokat – mint korábban Teherán. Ez persze nem jelenti azt, hogy Oroszország ne veszíthetne még többet számos eszközkategóriában.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője kiemelte, hogy Moszkva már jelentős részben a Szovjetunió idején felhalmozott készleteit használja, de ez az előny nem lehet tartós, mivel ezek a készletek előbb-utóbbi kifogynak. Bizonyos kategóriákban már a nagyon régi technológiákat ássák elő és hozzák rendbe, például a harckocsikat. A szakértő ennek ellenére úgy látja, hogy

„Oroszország még évekig fenn tudja tartani a háborút, amit Ukrajna még nyugati segítséggel sem mondhat el magáról”.

Demkó Attila szerint látható, hogy Moszkva jelenleg nem akar békét, hiszen katonailag jobban áll, viszont teljesen elidegeníteni sem szeretné magától a Trump-adminisztrációt, ezért hintapolitikát folytat. Nem zárta le a tárgyalásokat Isztambulban, lesznek még fordulók, ám semmilyen konkrét engedményt nem hajlandó tenni pár gesztuson, például a halott- és fogolycserén kívül. Egyébként minden téren erősíti a hadjáratot. Erre jó példa a légi hadjárat, amit Ukrajna ellen folytat, és sokkal keményebb, mint korábban.

„Oroszország egyensúlyozni igyekszik, hogy se a háborút, sem pedig Donald Trumpot ne veszítse el, bár már látható az amerikai álláspont keményedése” – állapította meg a szakértő, megjegyezve: elképzelhető, hogy az oroszok eljutnak arra a pontra, amikor a Trump-kormányzat is végleg elveszíti a türelmét.