Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash

Növekvő gond: rengeteg migráns keres, de nem talál munkát Hollandiában

Mintegy 331 ezer Hollandiában élő migráns dolgozni szeretne, de nem talál munkát – derül ki a holland migrációs tanácsadó testület csütörtökön közzétett jelentéséből.

A független tanácsadó szerv szerint ez "a munkanélküli, de munkára kész csoport kihasználatlan munkaerő-potenciált" jelent.

A legnagyobb arányban török és marokkói származású migránsok szerepelnek a kihasználatlan munkaerőcsoportban, mintegy 50 ezer fővel, míg a szíriai migránsok körében a probléma arányait tekintve a legsúlyosabb: több mint a felük munkanélküli, annak ellenére, hogy dolgozni szeretne.

Elemzésében a tanács a migránsokat a hasonló korú és nemű, bevándorlói háttérrel nem rendelkező, holland születésű lakossággal hasonlította össze. Megállapította, hogy a 25-65 év közötti 1,7 millió migráns közül csak 68 százalék dolgozott 2022-ben, míg a hollandok esetében ez az arány 86 százalék volt.

A jelentés szerint a nőket különösen súlyosan érinti a probléma: körükben 23 százalék a munkanélküliség, míg a férfiaknál 15 százalék.

A menedékkérők és családegyesítéssel érkezők körében különösen magas a munkanélküliség: háromnegyedük nem dolgozik. E csoportok - köztük az Ukrajnából érkezett menekültek - a kihasználatlan munkaerő-potenciál csaknem felét adják.

A tanács a holland nyelvoktatás széles körű hozzáférhetőségét javasolja: "Különösen a menekültek és családi migránsok körében drámaian csökkenne a tehetségpazarlás, ha tökéletesen beszélnék a hollandot" - áll a jelentésben.

A jelentés szerint a migránsokat gyakran éri elutasítás a külföldön szerzett végzettségük miatt is. A holland munkáltatók előnyben részesítik a hazai diplomákat, még akkor is, ha a migránsok komoly tanulmányi háttérrel rendelkeznek.

A migrációs tanácsadó testület további felméréseket tervez a probléma gyökereinek feltárására.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×