Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Az Iráni Atomenergia-szervezet által közreadott képen az araki nehézvizes atomerőmű részlete 2019. december 23-án. A létesítményben beindítottak egy új egységet, de a lépés Ali Akbar Szálehi, a szervezet elnöke szerint nem ellentétes az Irán nukleáris programjáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodással.
Nyitókép: MTI/EPA/Iráni Atomenergia-szervezet

Izrael lebombázta az araki atomreaktort

Lapértesülések szerint lebombázta az izraeli légierő Irán araki IR-40 típusú nehézvizes nukleáris kutatóreaktorát, sugárzásveszély nem észlelhető.

A támadás tényét az izraeli haderő (IDF) is megerősítette: közlésük szerint 40 izraeli repülőgép mért csapás Irán különféle létesítményei ellen az éjjel, köztük lebombázták az Araki atomreaktort is.

Az IDF közlése szerint a reaktor azon részeit támadták, melyek plutóniumtermelésben lehetnek használatosak, a művelet célja az volt, hogy Irán ne tudjon radioaktív anyagokhoz jutni.

A reaktor egyébként elvileg üzemen kívül van.

Az éjjel támadás érte Natanzot is, egy részben föld alatti nukleáris létesítményt is, a komplexum Izrael szerint része Irán nukleáris fegyverfejlesztési programjának is.

Nincs arról hír, hogy a sugárzásveszély nőtt volna: az Arak reaktor magját Irán elvileg 2016-ban eltávolította (bár ezt nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani).

Irán szerint a támadásnak nem voltak sérültjei, az izraeli lépés miatt panaszt tettek a Nemzetközi atomenergia-ügynökségnél.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×