Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Az Iráni Atomenergia-szervezet által közreadott képen az araki nehézvizes atomerőmű részlete 2019. december 23-án. A létesítményben beindítottak egy új egységet, de a lépés Ali Akbar Szálehi, a szervezet elnöke szerint nem ellentétes az Irán nukleáris programjáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodással.
Nyitókép: MTI/EPA/Iráni Atomenergia-szervezet

Izrael lebombázta az araki atomreaktort

Lapértesülések szerint lebombázta az izraeli légierő Irán araki IR-40 típusú nehézvizes nukleáris kutatóreaktorát, sugárzásveszély nem észlelhető.

A támadás tényét az izraeli haderő (IDF) is megerősítette: közlésük szerint 40 izraeli repülőgép mért csapás Irán különféle létesítményei ellen az éjjel, köztük lebombázták az Araki atomreaktort is.

Az IDF közlése szerint a reaktor azon részeit támadták, melyek plutóniumtermelésben lehetnek használatosak, a művelet célja az volt, hogy Irán ne tudjon radioaktív anyagokhoz jutni.

A reaktor egyébként elvileg üzemen kívül van.

Az éjjel támadás érte Natanzot is, egy részben föld alatti nukleáris létesítményt is, a komplexum Izrael szerint része Irán nukleáris fegyverfejlesztési programjának is.

Nincs arról hír, hogy a sugárzásveszély nőtt volna: az Arak reaktor magját Irán elvileg 2016-ban eltávolította (bár ezt nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani).

Irán szerint a támadásnak nem voltak sérültjei, az izraeli lépés miatt panaszt tettek a Nemzetközi atomenergia-ügynökségnél.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×