Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Kum, 2009. szeptember 28.A Digitalglobe által 2009. szeptember 28-án közzétett műholdas felvételen Irán feltételezett második urándúsító üzeme látható az iráni Kum közelében. Ezen a területen korábban az Iráni Forradalmi Gárda rakétasilókat működtetett. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2009. szeptember 25-én számolt be arról, hogy Irántól tájékoztatást kapott egy második titkos urándúsító üzem létezéséről. (MTI/EPA/DIGITALGLOBE)
Nyitókép: DIGITALGLOBE

Irán urándúsítóját biztosan csapás érte

Ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség erősítette meg kevéssel azután, hogy Izrael légicsapást mért Iránra.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy Izrael csapást mért az iráni nukleáris dúsító létesítményre Natanzban.

Közleményében az ügynökség hozzátette, hogy szoros figyelemmel követi a helyzetet, és kapcsolatban áll az iráni illetékesekkel az esetleges károk ügyében is. A NAÜ egyúttal mély aggodalmát fejezte ki az erőművel kapcsolatos fejlemények miatt.

A Teherántól mintegy 220 kilométerre délkeletre fekvő Natanzban található iráni nukleáris létesítmény az ország fő dúsító létesítménye.

Az Irán központi fennsíkján található létesítmény egy része a föld alatt van, hogy védekezzenek az esetleges légicsapások ellen. A NAÜ korábbi közlései szerint több kaszkádot működtet, vagyis együtt dolgozó centrifugák csoportjait, amelyek gyorsabb urándúsítást tesznek lehetővé.

A sugárzás szintje egyébként a támadás hatására - jelentések szerint - nem emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×